POPA, Traian, §

Vajasd , 1892. márc. 25., † Kv., 1969. jan. 23.: igazgató-tanár, várostörténész, politikus. – Popa Vasile és Marta fia. – A g.-kat. elemi iskolába a szülőfaluban tanult, gimnáziumot (1904–12) és Teológiai Szemináriumot Balázsfalván végzett (1912–16), Bp.-en bölcsészet és filozófia szakos hallgató (1916–18), majd Kv.-on fejezte be az egyetemet (1920). Román-latin szakos ideiglenes tanár a mv.-i Al. Papiu Ilarian Líc.-ban (1919–), véglesítették (1920. jan. 28.–). A mv.-i Ref. Koll. óradaó tanára (1922–25). Minisztériumi kinevezéssel áthelyezték a mv.-i Mihai Viteazul Katonai Lic.-ba, ahol latin nyelvet tanított, majd visszahelyezték a Papiu Líc.-ba román- és latinnyelv tanár (1924. szept. 1.–1935), igazgató is volt. A Román Tanítóképző igazgatója (1929. jan. 1.- 1931. máj.1.). A misztérium kinevezte Udvarhely megye főispánjává (1931. ápr. 24.–1936), de hamarosan visszatért a mv.-i katedrájára. A kv.-i Rom. Egyetemi Ífjak Egyesülete képviseletében, annak elnökeként, részt vett a gyulafehérvári egyesülési nagy gyűlésen (1918. dec. 1).Tagja volt az Astranak (1925–), a Frontul Renaşterii Naţionalenak (1938–). A Bécsi Diktátumot követően Temesvárra menekült, a „Diaconovici Loga” Líc. és a Mihai Viteazul Líc. latintanára (1940–45). Visszatért Mv.-re, a Nemzeti Paraszt Párt színeben jelöltként vett rész a választásokon (1946), sikertelenül. Kv.-ra költözött (1947. márc.), nyugdíjazták (1949. ápr. 2.). Ezután Lippán telepedett le (1952–), és haláláig még tanított Aradon a Kereskedelmi Technikai Iskolában (1952–55), majd azon a vidéken más-más helységben (1964-ig). Visszaköltözött Kv.-ra, ahol meghalt. Tanulmányokat és cikkeket közölt több sajtótermékben: Mureşul, Patria, Societatea de mâine, Revista archivelor, Şoimii, Gazeta Mureşului, Progres şi cultură, Cultura creştină, Banatul de altadată. Ieronim Puia a Maros megyei oktatásra vonatkozólag adatokat gyűjtött (1700–1931) és ezeket rendelkezésére bocsájtotta, ennek alapján megírta a Mv. város monográfiáját (1933). A Román Akadémia Gh. Asachi díjával tűntették ki, továbbá a Román Korona Rend (Ordinul Coroana României în grad de cavaler, 1924) és a Románia Csillaga („Steaua României”, în grad de ofiţer, 1930) kitüntetés birtokosa. – F. m.: Commentarii de bello gallico / Iulii Caesaris Cartea 1–6. (Cluj, 1923); Orationes prima et quatra / Marcii Tulii Ciceronis (tankönyv; Buc., 1924); Un capitol sbuciumat din viaţa lui Gheorghe Şincai (Tg.M., 1924); Documente privitoare la trecutul românilor din vechiul Scaun al Mureşului 1. (Tg.M., 1926); Începutul şcolii româneşti în vechiul scaun al Mureşului (1927); Monografia oraşului Târgu Mureş (Tg.M., 1932; Ed. Anastatică / Stud. introd. Grigore Ploeşteanu; Ed. Îngij. Melinte Şerban, Dimitrie Poptămaş. Tg.M., 2005).
Irod.: Albu, Beu Octavian: Bibliografia răscoalei lui Horea (Sibiu, 1944); C.l. (1997. márc. 22); Cosma; Dascăli mureşeni 5.; Dubovitz; Fülöp–Ferencz; Időtár 3; Lupaş, Ioan: Răscoala ţăranilor din Transilvania la 1784 (Cluj, 1934); Mărtinaş; Mv. tört. 2.; Niculescu-Varone G. T.: Monografiile oraşelor, comunelor şi mănăstirilor din România întregită (Buc., 1939); Papiu, Ilarian: Istoria românilor din Dacia Superioară (Sibiu, 1943); Poptămaş: Prezenţa şi circulaţia…; Şerban 2006; Todea 2013; Transilvania 1848–49