POPA TUNSU, alias Molnar din Sad

? † ?: ort. pap.- Az erdélyi tilalom ellenére Havasalföldön szenteltek pappá, ezért Áron püspök levágta a haját, innen a gúnyneve: megnyírt. Megjelent Mezőpagocsán (1760), és az uzdiszentpéteri vásárterén ort. vallásra kezdte téríteni a tömeget, gúnyolta a katolikusokat, g. kat.-t és kálvinistákat. Ennek megtorlására Gh.Maior, mv.-i és Dănilă, újlaki esperesek katonai segédlettel elfogatták az agitátort, és az abafájai Huszár br. (Torda főispánja) elé vitték, követelve, h. vesse börtönbe. A br. félt a románok megtorlásától, ezért megtévesztve a tömeget, Mv.-re szállíttatta. Az ő hatására kezdtek egymásnak szegülni a mv.-i és marosszéki ort. és g.kat. vallású románok, mert mindkét fél jogot tartott a Mv.-en közösen (1750-ben) felépített templomra. A küzdelmnek egy kormányrendelet vetett véget, amely a templomot az ort.-oknak adta vissza, a közösen szerzett javakat pedig elosztásra rendelte el. A városi tanács ennek végrehajtására egy bizottságot választott (1762. márc. 22.). Megjegyzendő, h. ez a vallási nézeteltérés a marosi hívek körében késztette arra Petru Maior esprest, h. elhagyja Mv.-t, és Mezőkapusra helyeztette magát mint Nagyikland esperese. Onnan irányította Marosszék és Nagyikland esperesi hivatalát (1762 végén).
Irod.: Popa, Traian: Tg. M.