PÓSAHÁZI János; Posahazi

Sárospatak, 1628, † Gyulafehérvár, 1686. máj. 4.: pedagógus, fi­lozófiai író. – A sá­rospataki kollégiumban, tógátusként Comenius, Tolnai János, Szőllősi H. János és Tofaeus Mihály tanítványa (1650. ápr. 24.–), senior volt (1653 ele­jén). Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem özvegye költsé­gén külföldön tanult, az utrechti egy.-en (1653–), főként filozófiai és teol. tanulmányo­kat folytatott, filozófiából magisteri fokozatot szerzett (1655. jún. 19.). Egy időre átment Angliába is, ahonnan visszatért Amszterdamba (1656. júl. 8.), majd néhány hónapig a franequeri egy.-en tanult (1656–). Visszatért Mo.-ra bölcselettudori és a szabad művészetek mesteri címével. A sárospataki kollégium tanára (1657. júl. 9.–). Ami­kor Báthori Zsófia Sárospata­kot elfoglalta, távozni kényszerült (1671. szept. 3.–). A diákok­kal és tanártársával, Buzinkai Mihállyal Deb­recenbe ment, ahonnan I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem meghívására Gyulafehérvárra köl­töztek (1672–), haláláig a gyulafehérvári kol­légium tanára volt és az egyházi ügyek kormányzásában is részt vettek. Szóban és írásban egyaránt heves hitvitákat folytatott Sámbár Mátyással és Kis Imrével, de támadta a coccejanusokat és a kartéziánusokat is. – F. m.: Disputatio Metaphysica (Utrecht, 1653); Disputatio Politica, De Republica (Utrecht, 1654); Disputatio Ethica (Utrecht, 1654); Disputatio Physica (Utrecht, 1655); Oratio Inauguralis, De recta eruditionis comparandae ratione (Utrecht, 1658); Disputatio Philosophica De Regulis Philosophandi (Utrecht, 1658); Disputatio Po­litica (Utrecht, 1661); Ars Catholica. Vulgo Metaphysica (Utrecht, 1662); Pneumatologia (Utrecht, 1662); Sámbárnak az három kérdé­seire való felelet (H. n., 1666); Sámbárnak, Kisnek, s egyebeknek adott felelet (H. n., 1666); A három kérdésre-való summás választ-tételnek, Egy arra lőtt alkalmatlan Felet­tel való Nagyobb Megerössödese, Es Azon Fe­leletnek megrázogatása (H. n., 1666); Ben Sült Veres Kolop. Avagy: Kis Páternek Vesz­tett Peri (H. n., 1666); P. J.-nak Kis Imre nevű Jesuita páterrel való vetélkedése… (H. n., 1667); Philosophia Naturális (Sárospatak, 1667); Görcsös Bot. Névtelenül (Sárospatak, 1668); Igazság Istápja (Sárospatak, 1669); Theses Philosophicae de Independente et De-pendente… (Sárospatak, 1671); Sibelius Gás­párnak Szent-Irasbol szedegetett, és külömb külömb-féle alkalmatosságokra rendeltetett könyörgő és hálaadó Imadsagi… (Kv., 1673); Oratio De Fatalium rerum Humanarum…Bocskai István felett, 1673. máj. 29. (Kv., 1674); Syllabus Assercionum Thesium, & Hypothesium… (Kv., 1685). – Kiad.: Az első kuruc mozgalmak ko­rának költészete 1672–1686 (Régi M. Költők Tára, XVII. sz., 11.). Kiad. Varga Imre (Bp., 1986).
Irod.: Gömöri György: Járt-e P. J. Angliában? (Korunk, 8. sz., 2015.); Halotti beszédek; Kiss Pál: Mv. kalauz; Koncz; Makkai Ernő: P. J. élete és filozó­fiája (Kv., 1942); Salamon József: De statu Ecclesiae Ev. Ref. in Transilvania (Claudiopoli-Lipsiae, 1840); Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); Teleki Mihály udvartartási naplója, 1673–1681 (Kv., 2007); Tonk S. 2020; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); ÚMÉL