PÓTSA József

Mv., 1836. máj. 24., † Sepsiszentgyörgy, 1903. júl. 9.: főispán. – Már fiatalon, apja P. Pál, a kir. tábla alkalmazottja, halála után (1845), a család háromszéki és Küküllő megyei birtokain gazdálkodott. Háromszék tb. jegyzőnek nevezték ki (1861–), majd székbíró lett. A provizórium idején birtokain gazdálkodott, a kiegyezés után vállalt újra hivatalt Küküllő vármegyében mint főbíró, majd alispán (1873 k.). Háromszék vármegye főispánja haláláig (1877–1903), ebben a minőségében eredményesen tevékenykedett az államigazgatásban, iparban, közművelődésben egyaránt, támogatta a pénzintézetek létesítését. Szerepe volt a Háromszék megyei takarékpénztár, a székely háziipari egyesület és az első székely szövőgyár létrehozásában. Támogatta az oktatási és szociális intézményeket, a Székely Nemzeti Múzeumot, a háromszéki fürdőhelyek építését. Tevékenyen vett részt a Székely Kongrsszus szervezésében (1902). Cikkei: Erdély c.lapban. Érdemeiért valóságos belső titkos tanácsosi és cs. kir. kamarási címet kapott. – F. m.: Háromszék vármegye – Emlékkönyv (1899).
Irod.: Kádár Zsombor: Háromszék nagymonográfiája = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999); Mo. főispánjai; Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) (Korunk, 3.sz., 2009. márc.); Rugonfalvi Kiss