RÁKÓCZI György, I., §

Szerencs, 1593. jún. 8., † Gyulafehérvár, 1648. okt. 11.: erdélyi fejedelem (1630–48). – Felesége: 1. Bethlen Margit, 2. Lorántffy Zsuzsanna. Fiúk: György, Erdély fejedelme (1648–60). – Az erdélyi rendek Segesváron választották fejedelemmé (1630. dec.1.), amit a szultán jóváhagyott (1631. jún. 1.). Az erdélyi rendekkel rossz viszonyban volt. Ifj. Bethlen István és Zólyomi Dávid jelentős győzelmet aratott gr. Eszterházy Miklós nádor serege fölött (1631. jún.-ban), ezt személyes céljaira kihasználta. Beavatkozott a román vajdaságok belügyeibebe, Kemény Jánost küldte a havasalföldi vajda megsegítésére, akit a moldvai vajda török segítséggel megtámadott (1637) és a havasalföldi vajdával közösen Buk.-nél legyőzte Lupu moldvai vajda seregét (1639). Kiváltságot adományozott a mv.-i Köpeczi háznak ill. akkori tulajdonosának Nagy Szabó Istvánnak (1631). Megerősítette a vásárhelyi ötvösök céhszabályzatát, valamint a szűcscéh kiváltságait. A város dézsmájából a szentegyház genntartására 40 veder bort rendelt (1632). Megerősítette Bethlen Gábor rendelkezését miszerint évente 200 forintot rendel a vásárhelyi Schola számára a fiskális jövedelmekből (1633); Mv.-en járt, megmustrálta Faragó András kapitány mezei hadait, a reggeli prédikáció után Bonyhára ment egy keresztelőre.Visszatérve elfogatta Zolyomi Dávidot aki pártot ütött vele szembe és Kővárra küldette (1633). Megerősítette a városi tanács jogát a marosi hídvám szedéséhez; fogadta a török szultán követét (1635). Minden székely székben hadi szemlét tartott, összeírták a marosszéki székelyeket a tizesek és százasok rendjében, külön-külön a gyalogokat, a lófőket, nemeseket, élükön a tizedesekkel és hadnagyokkal és a széki kapitányokkal (1635. nov. 24–27). Mv.-i időzése alatt fogadta a budai basa követét (1637).Tulajdonába került a görgényi kir. vár (1638), a felesége hozzájárult, hogy virágzó kertek díszítsék a vár környékét. Vadászatához kiparancsolta valamennyi vásárhelyi céhet (1641). Birtokában volt a görgényszentimrei várkastély, amit már 1364-ben említettek okiratokban. A várat lakhelyként is használta, és jócskán nagyobbította. Adományából pusztult állapotából megújították a magyarfülpösi templomot (1642). Átépítette a mezőörményesi kastélyt (1643–45), a sövényfalu udvarház helyett emeletes kastélyt építtetett, felesége Lórántfy Zsuzsanna számára pihenőszállásul, a munkálatok vezetője a velencei Augustno Serena építész volt. Ez a kastély is szerepel a műemlékek jegyzékében. Harangot adományozott a görgényszentimrei templomnak (1646), és kelyhet (1619-ből). Mezőbándon udvarház volt a feleségének, Lórántffy Zsuzsannának a birtokán.Marossárpatakon felavatták mellszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását (2008. okt. 24.). – F. m.: Intelmei fiához amikor az udvari iskolából kilépett = Erdélyi magyar emlékírók.
Irod.: Bagyinszki; Bicsok-Orbán; Binder Pál: Az erdélyi fejedelemség román diplomatái vagy románok az erdélyi fejedelmség szolgálatában (Mv., 1996); Bónis Johanna: A mv.-i céhekről = Pál-Antal – Szabó 1.; Cum grano; Erdély (portré is ); Erdélyi fejedelmek; Erdélyi magyar emlékírók; Fekete; Gyallay; Időtár 1; Kénosi-Uzoni 2.; Keresztes; Keresztes Gyula: Kastélyaink 16. A mezőörményesi kastély (Nú., 1992. júl. 25.); Keresztes Gyula: Kastélyaink 17/ A.: A görgényszentimrei várkastély (Nú., 1992. jaug. 1.); Keresztes 1995; Keresztes Gyula: Örökségünk 61.: A Mezőség udvarházai (Nú., 1994. aug. 5.); Kraus: Erdélyi krónika; Léstyán – templomok 1.; M. tört. tár 18.; Nagy-Bodó Tibor: Cárok, trónörökösök és királyok kastélya (Nú., Színes Világ; 3.sz., 2023. jan. 20.) Nagy-Bodó Tibor: Erdély egyik legnagyobb kastélyépülete: (Nú., Színes Világ; 5.sz., 2023. febr. 3.); Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007); Ötvös József: A bibliás fejedelem (Nú., 1998. okt. 10.); Pál-Antal 2002; Pál Antal Sándor: Mv. – a szabad királyi város.(Nú., 2016. ápr. 29.); Pesty 2014; Posluşnicu; Székelyföld tört.1.; SzOkl Ús 5.; ÚMÉL