Torda, 1845. nov. 25., † Mv. 1905. jún. 7.: unit. lelkész, költő. – Szabédi László anyai nagyapja. Felesége bölöni Nagy Amália (1852–1921), tíz gyermekük közül Emma, Szabédi László anyja, Ödön gyógyszerész és költő.Tanulmányait szülővárosában kezdette és a kv.-i Unit.Koll.-ban folytatta (1862–). A koll.-ból kilépett és elment Lengyelországba, hogy a lengyelek utolsó szabadságharcában részt vegyen; félévi katonáskodás után újra visszatért a kollegiumba. Kritikákat és költeményeket írt a Remény c. diáklapban, pályadíjat nyert A dalnok iskolája c. költői beszélyével (1867), a hat kollegiumi év alatt még több pályadíjat is nyert. Kriza János tanítványa volt, ez befolyásolta szellemi fejlődését. A püspöki házhoz járt étkezni. Pályáját tanárként kezdte Székelykeresztúron, két évig a gimn.-ban tanított, unit. lelkész Homoródújfalúban (1871–76); majd elfogadta a szabédi népes egyház meghivását (1876–1905), ahol élete végéig lelkészkedett. Mint lelkész gazdag közéleti tevékenységet folytatott. Felolvasásokat tartott a Dávid Ferenc Egyletben. Aktívan közreműködik a Mezőségen levő mezőörményési r. kath., majd az ottani ref. templom építésében. Ez utóbbi fölszentelési ünnepségén beszédet is mond. /190l. nov. 25./ 15 évig a marosi egyházkör jegyzője. Rendes tagja az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, tiszteletbeli tagja az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesületnek. /EMKE/. A nemzetiségi vidéken a magyarságért sokat tett mint mezőségi missziós lelkész. Költeményeket írt a kv.-i Reménybe (1871); költeményeket, leginkább himnuszt és zsoltárfordításokat valamint szent beszédeket a Keresztény Magvetőbe (1873); az Unitárius Közlönynek is munkatársa volt. Verseire Iszlai Márton egyházi zeneszerző, a kolozs-megyei Tanítótestület elnöke karéneket ír. Verseivel a Kolozsvári Képes Naptár irodalmi részét is gazdagítja. Bár az Unitárius Közlöny 33 verséről tesz említést, ennél sokkal több verse jelent meg.1872-ben nősül Felesége bölöni Nagy Amália. Házassá¬gukból 6 fiú és 4 leány született. Életét MV.-en fejezte be, Szabédon júni¬us 9-én temették el Fazakas Lajos nyugalmazott szentmártoni, ürmösi Kálmán szentgericei és Kelemen Árpád kaáli lelkész szolgálatával. Tagja volt a KZST-nek. Az EMKE alapító és örökös tagja (1885–). Születésének 100. és halálának 40. évfordulója tiszteletére jelent meg Abrudbányai Ödön, a fia, szerkesztésében Szabédról…levett kalappal (Pécs, 1944). – F. m.: Dalnok iskolája (1871); Rédiger Géza költeményei. I. kötet. (Székely-Udvarhely, 1875); Kincses Jancsi, vagy a juhászbojtár meséje. (Bp., 1886); Jóslat. Drámai költemény. (Mv.,1896); Rédiger Géza költeményei. II. kötet.( Mv., 1901).
Irod.: Abrudbányai Ödön. Szabédról: levett kalappal (Pécs, 1944); Almanah Tg. M; Dimény Mózesné, Szabó Anna. Ne mondd, anyám, főd átkának (Kv., 2009) Kelemen; Nagy Pál. Napló nélkül (Mv., 2007); Recueil des griefs de la minorité hongroise de Roumanie (Bp., 1922), Rugonfalvi Kiss; Sándor; Szinnyei; Unit. Lex.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE