RÉVÉSZ Endre, §

Mv., 1912. okt. 27., † ?: szobrászművész. – R. Béla fia, R. Imre öccse. – Középiskolát a szászrégeni német, a temesvári zsidó és a mv.-i román kereskedelmi líc.-ban végzett; Bp.-en Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész, majd a párizsi École Nationale des Beaux-Arts-ban Landowski tanítványa, Despiau tanársegéde. Mv.-en sok fényképe jelent meg képeslevelezólapokon (1930, 1936). A párizsi opera diszlettervezője. Első kiállításait (1934) Párizsban rendezte. Franciao. német megszállása után Bp.-re tér haza. Munkaszolgálatra hívták be (1943), onnan azonban megszökött (1944 márc.) s ismét Bp.-en húzódik meg, ahol templomi szobrokat készített. Családja (első felesége és fia, szülei és bátyja) Auschwitz áldozatává váltak; ő maga hazatér (1945), s Mv.-en dolgozott szobrászként, önálló kiállítást rendezett a buk.-i Dalles Teremben (1947), később több szabadtéri szobrot készített amelyeket Buk.-ben, Borszéken, Călimăneşti-ben állítanak fel. Részt vett a mv.-i Bábszínház szervezésében (–1953). A MAT Művészegyesületének alelnöke (1958); amikor leváltották, Izraelbe települt ki és Jaffa művésznegyedében nyitott műtermet (1959–). Megnyerte a varsói gettólázadás emlékművére kiírt pályázatot (1960), s e siker után számos nemzetközi megrendelést kapott. Szabadtéri alkotásai nemzetközi hírű amerikai, angol, svájci, franciao.-i, olaszo.-i, norvégiai kiállításokon szerepeltek. Részt vett a bázeli világkiállításon (1983). Megkapta a Nordau-díjat (1968) és a Roboz-díjat (1988). Életművét egy Firenzében megjelent album (1974) mutatja be.
Irod.: Ariel; Banner; Csepreghy 2010; M[észáros]. J.[ózsef]: R. E. (V.Z., 1958. ápr. 13.); Molnár; Mv. zsidósága; Nagy sikere volt R. E. Buk.-i kiállításának (Szabad Szó, 1947. febr. 15.); Ökrös; RMIL