RHÉDEY Claudia, § Rhédey Klaudia, kisrédei és erdőszentgyörgyi gr, Hohenstein gr.

Erdőszentgyörgy, 1812. szept. 21., † Pettau, 1841. okt. 1, temetve Erdőszentgyörgy. ref. templom kriptájába.: birtokos gr., Würtenbergi Sándor herceg (1804–1885) hitvese, II.Erzsébet, angol királynő ükanyja. Esküvő: 1835. Házasságukból három gyermek született: Amelie-Jozefina; Ferenc-Pál (1837- ?), felesége Mária Etelka, angol Teck hercegné (esküvő 1866); Claudia-Henriette. – Apja kisrédei R. László (1775–1834) gr., anyja nagyváradi br. Inczédy Ágnes.- A gyönyörú grófkisasszony Erdőszentgyörgyön, majd Kv.-on nevelkedett. II Frigyes würtenbergi választófejedelem testvérével, Sándor († 1885) herceggel, osztrák cs. ezredessel egy bécsi bálon ismerkedett meg. Az esküvőre csak apja halála után került sor (1835. máj. 2), és az ifjú pár Grácba költözött, ahol a heceg ezrede állomásozott. Házasságukból három gyermek született, akik anyjukkal együtt a Hohenstein grófi címet kapták I. Ferdinánd osztrák császártól (1835. máj. 16). Az egész család Erdőszentgyörgyön tartózkodott (1841 tavaszán), szeptember elején amikor visszautaztak az országúton az üveges batár az árokba fordult. Az esés következtében az állapotos anya súlyos ütést kapott, mely komplikációkat idézett elő, elvetélt. Grácból Petauba érve, ahol férjének (akkor már tábornok volt) újabb állomás helye volt már nem élt soká, 27 éves korában meghalt. A holttestet rézkoporsóba helyezve végakaratához híven hazájába szállították. Előbb a családi kriptába temették, később szállították át hamvait a romos kriptából a ref. templomba, ahol fekete márványtábla jelzi nyughelyét a szószékkel szemben. Az emléktáblán angol és m. felirat van, emeltette unokája Viktoria Mária Walessi hercegnő. Ferenc fiúk.(1837. aug. 27.), aki a Teck hercege címet és rangot kapta (1863), benősült az angol kir. családba (1866), a Maria Adelaide Cambridge-i hercegnővel kötött házasságából született fiúk Adolf (1868. aug. 13.) és leányuk, Victoria Mary (1867. máj. 26), aki V. György angol király felesége lett (1893). Az ő fiúk, VI. György király feleségül vette Elisabeth Bowes-Lyon Marina görög hercegnőt, házasságukból született II. Erzsébet. így R. C. lett II. Erzsébet (1926–), Nagy-Britannia és Észak-Írország királynőjének apai dédanyja. Erdőszentgyörgyön Rhédey Claudia Alapítványt hoztak létre, emlékszobát avattak (1994. ápr.) a Bodor Péter Művelődési Egyesület rendezésében. Leleplezték R. C. mellszobrát, Székely József szobrászművész alkotását (1996. máj. 4.). Erdőszentgyörgy főterének egy részét R. C.-ról nevezték el (2009).Suttgardban őrzik a grófnő német nyelvű naplóját, amit 1833–39 között vezetett.Fehér János művészettörténész foglalkozik a R.C.-ról szóló információk gyűjtésével, rátalált a személyi naplójára (1833–1839), előkészítik kiadásra.
Irod.: Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy és R. Klaudia (Nú., Színes Világ, 2011. júl. 2.); Castellum Értesítő (2005, 14. sz.); Dánielné Lengyel Laura: Rhédey Claudia (regény; Bp., é.n.); EMKE 1885–1995; Encyc, Hung.; Forster; Fülöp–Ferencz; Gligor Róbert László: Újabb mozaikok R. C. életéből (Nú., Színes Világ, 42. sz, 2018. okt. 26.); Gudenus; Herepei Károly: A’ tiszta vallásosság egy keresztényi elmélkedésben, melyet – midön cs. k. camerarius méltóságos gr. kis rhédei Rhédei László úr, és br. Intzédi Ágnes asszony ő nagyságok’ egyetlen-egy életben maradt leányok kis rhédei méltóságos gróf Rhédei Claudia kisasszony a Szent Lélek kitöltésének öröm innepén, a’ keresztyén vallásban bé-iktattatott, és elsőben élt vólna úri Szent Vacsorával, – az örvendező méltóságos úri szülék, – ‘s egy háládatos közönség előtt tartott H. K., Kolosvári ev. ref. pap – az erdőszentgyörgyi ref. templomba az 1826-dik eszt. Pünköst első napján (Kv., 1826); Horváth Janka: A régi Erdély (Bp., 1908); Keresztes; Keresztes Gyula: Kastélyaink 21.: Az erdőszentgyörgyi kastély (Nú.,1992. szept. 5.); Koncz 1905; Krón Füz. (1937. 2/10); Magyaro műemlékei (Bp., 1905–15); Magyarosi Sándor beszélgetése Fehér János művészettörténésszel (Székelyföld, 2023. 1.sz.); Máthé Éva: Felemás főtérátnevezés (2009. dec. 23.); Molnár József: R. C. Alapítvány Erdőszentgyörgyön (Nú., 1993. nov.20.); Nagy Géza: Magyar viseletek története (Bp., 1900); Nagy Iván; Nagy-Bodó Tibor: Az ősi m. nemesi család kastélya (Központ, 2016. márc. 17–23.); Nagy-Bodó Tibor: Honunk egyik legdíszesebb kastélya (Központ, 2016. márc. 24–30.); Nagy-Bodó Tibor: A templom, amely R. Cl. és a Rhédey család nyughelye (Központ, 2016. márc. 31- ápr. 6.); Nagy-Bodó Tibor: A kastély melletti Szent György templom (Központ, 2016. ápr. 7–13); RNL; Rhédeyek és Fráterek; Sal; Sepsiszék; Szépréti Lilla: Rokonunk, a walesi herceg (Erdélyi Figyelő, 7. sz., 1991); Szucher Ervin: Rhédey Claudia nyomában Erdőszentgyörgyön (Krónika, 2007. jún. 28); Turisztikai kalauz; ÚIL; Valori mureşene de patrimoniu