1720, † 1791. szept. 4.: földbirtokos. – László és torockószentgyörgyi Thoroczkay Mária fia. Felesége: losonczi br. Bánffy Terézia (1740. † Sámsond, 1807. márc. 11. Búcsúztatta: Szilágyi Ferenc és Herepei János. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban). Esküvő (1765). Gyermekeik: Zsuzsa, János, Mihály, Ferenc, László († 1835), Josefa, Terézia. Unokája Claudia. – Grófi rangot kapott (1744), bátyjának R. Jánosnak (1713–1768) köszönhetően. Kv.-on éltek. Mezősámsondon barokk kastélyt építtetett (1777–79), köréje rendezett parkot létesített, amelynek sétányai egy halastóhoz vezettek. Az udvarban a család részére kis ref. templom is épült, melynek kriptájában temetkeztek, ám ez romos állapotba került, ezért később lebontották, ma már csak egyetlen sírkő található belőle. A falu reformásusainak külön templomot építetett. László fiúk (1775–1835) örökölte az erdőszentgyörgyi kastélyt és uradalmat és a kv.-i sarokházat és jelentős birtokosnak számított a Felső-Maros mentén is. Feleségével együtt értékes aranyozott ezüstkelyhet és ezüsttányért adományozott a ref. templomnak (1770). Fennmaradt okiratok igazolják, román ajkú zselléreket hozott birtokára, akik földjeit művelték, állatait őrizték (1750- k.). Halála után, fiai: Ferenc és László örökölték a disznajói R. birtokot.
Irod.: Bíró; Castellum Értesítő (2005, 14. sz.); Entz–Kovács; Gudenus; Halotti beszédek; Keresztes Gyula: Örökségünk 46.: A mezősámsondi kastély (Nú., 1993. dec. 4.); Levéltári gyászj.; Mezősámsond; Rhédeyek és Fráterek
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE