RUSU, Liviu, §

Megosztás:

Nagysármás,1901. nov. 9., † Kv., 1985. dec. 17.: filozófus, esztéta, irodalomtörténész, irodalomkritikus. – Az elemi iskolában Sármáson tanult (1908–1911), a besztercei Német Evangelikus Líc.-ban érettségizett (1920), jogi tanulmányok Kv-on (1920–1921), Irodalom és Filozófia Fak.-t a „Regele Ferdinand I.”Egyetemen hallgatott (1921–1925), ahol diplomázott és doktorált (1928). Lipcsében, Hamburgban és Berlinben képezte tovább magát (1928–29), a filozófia doktora (1928), Párizsban esztétikát tanulmányozott és megszerezte a második doktorátusát a Sorbon Egyetemen (1933–35). Gyakornok (1923), tanársegéd (a kv.-i Lélektani Intézetben, előadótanár (1929–), professzor (1938–48) a kv.-i Egyetem Esztétika Katedráján. A háború után eltávolították az egyetemről (1948–61), segédkönyvtáros, majd könyvtáros az Akadémia kv.-i könyvtárában, ugyanakkor tudományos kutató volt az Akadémia Nyelvészeti Intézetének irodalmi kollektivájában. Visszakerül a BBTE Egyetemes és Összehasonlító Irodalom Katedrára (1961–71). Címzetes tagja volt a Társadalomtudományi és Politikai Akadémiának. Tagja volt a bécsi Lenau – Forum szerkesztö bizottságának valamint az Association Internationale de Litterature Comparee-nak. Előadásokkal vett részt sok nemzetközi esztétika és összehasonlító irodalmi kongresszuson. Munkatársa volt: Ethos, Iaşul literar, Lumea universitară, Naţiunea, Societatea de mâine, Ţara nouă, Revista de filozofie, Satul şi şcoala, Steaua, România literară, Secolul XX.,Contemporanul, Viaţa româneasca, Luceafarul, Tribuna, Amfiteatru, Revue d’Esthetique (Párizs), Lenau-Forum (Bécs), Zeitschrift für Kulturaustausch (Stuttgart), Südosteuropa Mitteilungen (München ) c. lapoknak. Kitüntetései.”Bogdan Petriceicu Hasdeu” Díj a Román Akadémiától (1979); a Román Írószövetség külön díja (1980). A nagysármási könyvtár felvette a nevét (2006. aug. 25.), szülőházára emléktáblát helyeztek el (jelenleg ort. paróhia) (2007). – F. m.: Selecţia copiilor dotaţi (Cluj, 1929); Aptitudinea tehnică şi inteligemţa practică (Cluj, 1931); Goethe, câteva aspecte (Cluj, 1932); Max Dessoir, esteticean şi filozof (Cluj, 1933); Essai sur la creation artistique (Paris, 1935); Estetica poeziei lirice (Cluj, 1937; Buc., 1944; 1969); Logica frumosului (1940; 1968); Eschil, Sofocle, Euripide (Buc., 1961, 1968); Eminescu şi Schopenhauer, studiu comparatist (Buc., 1966); Viziunea lumii in poezia noastră populară (Buc., 1967); Essai sur la creation artistique (Buc., 1972); Scrieri despre Titu Maiorescu (Buc., 1979); De la Eminescu la Lucian Blaga şi alte studii literare şi estetice (Buc., 1981); Eseu despre creaţia artistică (Buc., 1989); társsz.: Dicţionarul operelor filozofice româneşti / coord. Ioan Ianoşi (Buc., 1997); szerk.: Maiorescu, Titu: Din “Critice” (bevez.; Buc., 1967); Schopenhauer, Arthur: Aforisme asupra înţelepciunii în viaţă (bevez.; Buc., 1969). Maiorescu, Titu: Jurnal şi epistolar 1–2. (bevez.; Buc., 1975); Wagner, Richard Opera şi drama (ford. Bucur Stănescu-val şs bev.; Buc., 1983).
Irod.: Catalog de cărţi româneşti vechi şi noi (Buc., 1939); Clujeni ai sec. 20.; Cosma; DGLR; DSR; Fornade; Fülöp-Ferenc; Niculescu-Varone, G.T.: Bibliografia poeziei noastre populare (Buc., 1936); Pelin; Sărmaşu; Transilvania