RUSU, Ştefan, § Russu Ştefan

Megosztás:

Kolozsnagyida, 1864. máj. 28., † Brassó., 1947. okt. 23., temetve Mv.-en: ortodox esperes, politikus. – Tanulmányait a szülőfalujában, Naszódon valamint Nagyszebenben az Andrei Şaguna Teológiai Intézetben végezte (1884–87). Pap volt Náznánfalván (1888), Marosszentgyörgyön az ortodox plébánia gondnoka (1894–1901), Mv.-en, ahol ideiglenesen a Marosi esperességet vezette, adminisztrálta és vezette a mv.-i ort. parochiát (1902–04), amely funkcióban véglegesítették (1904–40). Letartóztatták és bezárták (1916), Nagymartonba internálták, majd Marosújváron volt kényszerlakhelyen (–1917).Visszatérve bekapcsolódott az egyesülés előkészítésébe. Beválasztották a mv.-i Román Nemzeti Tanácsba (1918), amelynek mv.-i elnöke lett, részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen mint hivatalos küldött (1918. dec.1.), aláírta az egyesülési dokumentumot. Az egyesülés után részt vett a megyei Román Nemzeti Tanács gyűlésein, Maros-Torda megye közigazgatásának átvételében (1919). Jelentős szerepe volt a mv.-i Ortodox Katedrális felépítésében Mv. főterén, ami közadakozásból (1920–) és a város költségvetéséből épült az Emil Dandea polgármestersége idejében. A mv.-i ortodox nagykatedrális építésének felügyeletére létesített parokiális bizottság elnökévé választották.Tízezer lejt adományozott az építésre. Esperesként erőfeszítéseket tett ort. templomok építésére a románlakta falvakban. Első alelnöke volt a RNP-nak. Tagja a Mv. város Állandó Bizottságának (1922–26); szenátor a román parlamentben (1922–26; 1927–28; 1934–37), tagja az ASTRA mv.-i szakosztályának (1890–); alelnöke a mv.-i Művelődési Ligának, tagja a Antirevizionista Ligának; nyugdíjazták (1940), majd a bécsi diktátum után Brassóba menekült, ahol elhunyt. Emlékműve a mv.-i temetőben (Doicesti u. 13.) „B” kategóriájú műemlék. Mv.-en utca viseli a nevét. Kitüntetései : Kulturális Érdemérem az egyházi munka területén kifejtett tevékenységért, lovagi fokozat II. o.; A Román Korona Rendje tiszti fokozat, Románia Csillaga Rend tiszti fokozat, Vörös Sas rend tiszti fokozat. – F. m.: társsz.: Valeria Sulică născ. Găvrilaş: Câteva note cu prilejul morţii sale (Dunbrava, St.-al, TgM, 1940); antológ.: Emléklapok Deák Lajos k. tanácsos tanfelügyelő huszonötéves jubileuma alkalmából (Mv., 1908).
Irod.: Băciuţ, Nicolae – Şincan, Gheorghe Nicolae: Biserica de piatră „Înălţarea Domnului” Târgu-Mureş (Vatra veche, nr. 11., 2009); Bernády; Bosoancă; Catedrala Mare „Înălţarea Domnului” (Tg. M., 2006); Fülöp–Ferencz; Glasul Mureşului (1997. oct. 30.); Időtár 2; Időtár 3, Man, 3.; Máthé Levente; Mv. műv. vár.; Rapoarte generale asupra situaţiunii bisericeşti… (Mv., 1939); Sângeorgiu de Mureş. Biserica; Stanca, Sebastian: Contribuţia preoţimei române în Ardeal la răsboiul pentru intregirea neamului (Cluj., 1925); Szabó Csongor: Választások és parlamenti elit a két világháború közötti Székelyföldön (Székelyföld, 7. sz., 2018. júl.); Şincan 2006; Şincan–Băciuţ 2006; Todea 2013; Valori mureşene de patrimoniu