SĂMĂRGHIŢAN, Aurel, §

Mezőpete, 1923. aug. 26. † Mv., 2003. máj. 27.: ortodox pap, tartalékos ezredes. – Szülőfalujában, Szászrégenben és Tordán végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Besorozták katonának Brassóba (1943), tisztiiskolát végzett Bakóban és részt vett (1943–44) a Maros völgyi harcokban Lippánál, Máriaradnán és Ópálosnál. Beiratkozott a kv.-i Ortodox Teológiai Intézetbe (1947), Kv.-ra nevezték ki, ahol diakónussá avatták, majd Mv.-re helyezték ortodox misszionárius lelkésznek a Nyárád völgye 18 falujába, kinevezték Nagycsergedre, ahol lelkészként (1947–51) szolgált, onnan Nagyteremébe került (1951–57). Ott gondozta a hősök emlékművét (fakereszteket helyezett a sírokra, kimeszelte a templomot és általános javításokat végeztetett, bevezettette a gázfűtést a templomba és a parókiára. Áthelyezték Kisteremébe (1957–71), ahol felújíttatta a templomot, és a harasztkereki templomot is befejeztette, amelyet még 1937-ben kezdtek el építeni. Ezután Maroskeresztúron szolgált (1971–78–80), ahol szintén templomrenoválást és szentképfestéseket végzett (Emilian püspök 1973-ban felszentelte a templomot). Mv.-re nevezték ki, ortodox esperesnek, és plébános a Nagy Katedrálisban nyugdíjba vonulásáig (1978. febr. 7. – 1998. jan. 1.). Megerősítette és elkészítette a nagyteremi-i, a maroskeresztúri templom festményeit, restauráltatta az esperesség területén lévő történelmi emlékműveket (16 templomban), a mv.-i fatemplomot, a katedrális festményeit és az oltár bútorzatát, stb., 7 új templomot építtetett és szentelt fel.
Irod.: Cristeşti – Mureş; Gheorghe Nicolae: Biserica de piatră „Înălţarea Domnului” Târgu-Mureş (Vatra veche, nr. 11., 2009); Nekrológ (Cuvântul liber, 2003. mai. 30.); Sângeorgiu de Mureş. Biserica; Şincan-Băciuţ 2006; Şincan 2006.