SÁROSI György, pókai, szentlászlói

1703. okt. 8., † Nyárádszentlászló, 1764. márc. 18. temetése: notárius, alkirálybíró. – S. János unokája, S. György fia. Feleségül vette Szentiványi Máriát (1734. márc. 7.). Gyermekeik: György (1735 ad diem 19tam 9-bris), Sámuel (1737 ad die 8va Xbris, 3 nap múlva meghalt), Mária (1739, die 7 ma Xbris – 1740. márc. 5.), Sámuel (1741. ápr. 11.), Ágnes (1743. márc. 19. – 1745. jan. 9.), Ágnes (1748–1750), – Kibéden volt az esküvő, a lakodalom Gálfalván (1734. máj. 10). Szentlászlón laktak. Elvált feleségétől (1763). 7 gyermeke közül kettő maradt életben: György (1735–), Sámuel (1741). – Korán árvaságra jutott, nagyanyja Inczédi Erzsébet nevelte, aki meghalt (1719. aug. 15.) és mindenük elpusztult. Háza és mindene tűzvész áldozata lett (1737), ezért jegyezte fel utódai számára családja rövid történetét (1740). Marosszék notáriusa (1743–48), majd alkirálybíró (1743–). Marosszék juratus assesora (1754 – akkor 50 éves volt).
Irod.: Kelemen Lajos 2006; Nagy Mihály: Halandóságból kivezető Áriadné fonala… Halotti beszéd S. Gy. felett = Kénosi–Uzoni 2.; Pál-Antal; Pál-Antal 2002.