SÁROSI, Sárossy; kissárosi család

Kissáros Erdélyben Küküllő vármegyében fekszik (Deleni, Magyarsáros), itt bírt és innen írta e család előnevét. Valószínűleg e család ivadéka volt azon Sárosy László, aki 1447-ben a budai országgyűlésre Zaránd vármegye követe volt. Ennek rokona Sárossy István 1562-ben Zaránd megyében birtokos volt Csegedszegen, Gorbán, Echiokán, Túron és Pipásziban. Ami már az erdélyi kissárosi Sárosy családot illeti, bizonyos az, hogy ennek felemelője a nemzeti fejedelmek korában Sárosy János volt. Jellemzését egykorú író így adja elő: „Sárosy János ifjú rend és csak Küküllő vármegye követje volt, de activus, bátor és szókimondó ember volt, politici boni studiosusnak látszott lenni az ő akkor alacson rendihez képest, és Küküllő vármegyét bátor voksolásáért, postulatumaiért nevezték vala Kis-Bihar vármegyének, mivel az a vármegye régen azt követte.” Címerpecsét a gr. Teleki levéltárban Mv.
Irod.: Nagy Iván.