SCHNEDAREK Ervin Béla, §

Mv., 1920. jan. 21., † Mv., 2008. jan. 14.: tanár, fotó és filmes. – Apja Bécsben sajátította el a virágtermesztés tudományát. Hét fia volt egyik sem követte mesterségét, technikai, művészi elhivatottságot éreztek magukban. – Mv.-en végezte a középiskolát (1938), a kv.-i BTE matematika-fizika szakán szerzett oklevelet (1958), de már korábban technikusi beosztásban dolgozott a MOGYI-n (1951–58). Már gyermekkorában szerette a mozgóképeket. Vilmos bátyjával vetítőgépet készítettek (1947). Mv.-en mozigépészeti szakiskola működött (1952–60, a volt Kisfaludi Károly u.-ban), amelynek tanára volt. Végképp kikötött a filmnél, mozgóképeket készített (1958). Néhány lelkes amatőrrel megalakította a filmklubbot a Szakszervezetek Művelődési Házában (1958), amelyet évtizedekig vezetett. Induláskor a klubnak Popescu Păun és Török László, Schnedarek Ervin voltak a tagjai. Fotótanfolyamokat tartott. Munkaterülete a fotó- és filmművészet. A mv.-i filmiskola vagyis mozigépészeti szakiskola előadója (1950–58), tanította a mozigépészeket, a filmes szakma tanulóit, előadott a buk.-i Buftea filmgyárban is. A szaktantárgyai: filmkészítés, forgatókönyvírás, rendezés, vágás, operatőr feladatok. A Pionírház filmklubjának oktatója. Az RTV m. adásának tudósítója-külső munkatársa (1970–), több riport- és dokumentumfilm rendezője, ill. operatőre. Studio 7 néven videóstúdiót alapított (1989–). Az 1989-es változás után elindította az első magánstúdiót, ahol számos operatőr, filmes, fotós, mozigépész tanulhatott szakmát tőle, és a hordozható szovjet mozigép használatát. Számos riport mellett a Bolyai emlékmúzeum, Farsangmentés Alsósófalván, Jobbágytelki aratókaláka c. filmjei jelentősek; Lövétei esküvő és Nem c. filmjeivel nemzetközi díjat is nyert. Többedmagával elkészítette a román forradalom filmjét (1989. dec.). Filmet készített még az 1970-es évekbeli mv.-i árvízről, az 1990-es gyertyás-könyves m. felvonulásról, az 1990-es véres mv.-i márciusi eseményekről. Megszervezték Marosi képernyő néven az országos amatőrfilmes versenyt. A filmművészet népszerűsítéséért, valamint az Alternatív Filmfesztivál szervezéséhez nyújtott támogatásért Kiváló Tanár c. kapott (1997), életműdíjjal tüntették ki a Lakiteleki Filmszemlén (1995), a mv.-i filmszemlén (2000); a mv.-i AlterNative Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon (2002). Pályájáról Simonffy Katalin készített film-nekrológot a tv. buk.-i m. adásában. – F. filmjei: Bolyai emlékmúzeum (1970), Farsangmentés Alsósófalván, Bobo pótvizsgára készül, A kényes kor, A rádiójelek titka.
Irod.: 60 éves mozigépész-találkozó (Nú., 2016. aug. 17.); Chertes; Elmúlt jelen; Gáspár Botond: Gyászol a mv.-i fényképész-társadalom (KözPont, 2008. jan. 21–27.); Hát elment Ervin bácsi is (Vásárhelyi Hírlap, 2008. jan. 21.); Incze Péter id. Vajda György: In memoriam Sch. E. (Nú., 2009. jan. 13.); Incze Péter: Volt egyszer egy mozigépészeti szakiskola (Nú., 2006. aug. 21 v.22?); Incze Péter: In memoriam Sch. E. (Nú., 2011. jan. 18.); KKACs; Kuszálik; [Nekrológ] (Nú., 2008. jan. 16.); RMIL, Simonfffy Katalin: Búcsú Sch. Ervintől (Nú., 2008. jan. 18.); Szépréti Lilla: Egy délután a filmklubban (Új Élet, 18. sz., 1983.); Todea 2013.