SCHUCHBAUER Anton, Antal, Antonius Steinmetzer, Antonius Pilthauer, Antonius Juvenis Suchpaur, Such Pánk Antal

Ofen (Németo.)?, 1719, † Kv., 1789. febr. 25.: szobrász. – Az erdélyi rokokó, barokk legjelentősebb képviselője. Budáról költözött Kv.-ra. Maradandót alkotott kőfaragó munkájában: templomok külső és belső díszítése, kastélyok és más világi építmények díszítése és síremlékek, emléktáblák maradtak tőle. Munkái: a kv.-i Szt. Mihály-templom belső kivitelezése (1740–58), a Bánffy palota díszei, szobrai, címerei és állatfigurái; a dévai Magna Curia kandallója, lépcsője és erkélye (1740), a kv.-i Immaculata Mária-oszlop (1744), a jezsuita templom szószéke és stallum (1745), valamint a kat. templom Mária-oltára (1764 k.), a gyulafehérvári székesegyház egyik mellékoltára. Több városi és vidéki kastély stukkójának és szobordíszeinek alkotója. A mv-i Toldalagi-palota szobrászati díszeit, homlokzatdíszítését, stukkomennyezetét, egyik kandallóját is ő készítette (1759–62). A Keresztelő Szent János plébániatemplom főoltára (1754), Bethlen Miklós adományozta az általa készített szószéket a templomnak (1763), a mv.-i Knöpfler ház ablakai (1760 k.), a sáromberki Teleki kastély két szobájának stukkódíszítése (1786 k.), az alsóidecsi ref. templom stukkói (1786) mind a keze munkáját dicséri.
Irod.: B. Nagy Margit 1970; B. Nagy Margit: 1977; Biró; Időtár 1; Imreh; Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.); Keresztes Gy.: A mv.-i Toldalagi-ház = Mv. történetéből; Kiss Pál: Mv. kalauz; Maros megye; Sabău, Nicolae: Der Bildhauer Anton Schuchbauer, 1719–1789 (Kv., 1979); ÚIL; ÚMÉL.