SCHULER-LIBLOY, Friedrich von Libloy

Nagyszeben, 1827. jan. 13., † Bécs, 1900. nov. 8.: egyetemi tanár, apja kereskedő volt (kinek őse Schuler Orbán, másképp Libloy 1616. okt. 12.-án II. Mátyás királytól kapott nemességet). – Szülővárosában az ág. ev. gimnáziumban és a jogakadémián,a Grazi Egy Jogtud. Karán (1850), a bécsi egyetemen tanult (1850). Nagyszebenbe visszatérve, 1851-ben az ottani jogakadémián helyettes, majd rendes tanár lett; egyszersmind az intézet könyvtárnoka is volt. A nagyszebeni tartománygyűlésre Szászrégen képviselőnek választotta, hol mind a két ülésszaknak (1863. júl. 15-től okt. 13-ig és 1864. máj. 23-tól okt. 29-ig) egyik legtevékenyebb tagja volt. Innét a bécsi Reichsrathba küldték, hol (–1865. júl. 28-ig) szintén közreműködött; a szász nemzeti egyetem gyűlésein Medgyes széket képviselte (1868); Nagyszeben képviselőtestületébe választották (1868), ahol az ipartestületnek elnöke és az erdélyi honismertető társulatnak választmányi tagja volt; a nürnbergi germán múzeumnak (melynek választmányi tagjául választották) az erdélyi központi ügynökségét vezette (1856–). Az újonnan alakult czernoviczi egyetemre hívták meg jogtanárnak (1875–), hol a német jogot és népjogot adta elő, egyetemi rektor (1878–79. és 1890–91), ötször pedig dékán volt. 1883-ban cs. kir. kormánytanácsosnak nevezték ki. (1883); udvari tanácsosi címmel nyugalomba vonult (1895. aug. 7.) és Nagy-Szebenbe, majd Bécsbe költözött. Számos cikket írt a hazai s külföldi hirlapokba, folyóiratokba és naptárakba. – F. m.: Erste Grundzüge der theoretischen Diplomatik. (Hermannstadt, 1852); Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania. Das Eigen Landrecht der Sachsen, bearbeitet nach seiner legalen Ausbildung als Grundriss für akademische Vorlesungen. (Hermannstadt, 1853); Siebenbürgische Rechtsgeschichte. Ein Leitfaden für die Vorlesungen über I. Geschichte der siebenbürgischen Rechtsquellen. II. Geschichte der siebenbürgischen Recht-Institute. (Hermannstadt, 1854–56, 1868). Két kötet 7 füzetben; Das Privatrecht der Siebenbürger Ungarn und Sekler im systematischen Grundrisse (Hermannstadt, 1856); Kurzer Überblick der Literaturgeschichte Siebenbürgens von der ältesten Zeit bis zu Ende des vorigen Jahrhunderts. (Hermannstadt, 1857); Taschen-Ausgabe der siebenbürgischen Landesgesetze. (Hermannstadt 1861. és 1862.); Merkwürdige Municipal Konstitutionen der Sekler und Sachsen. Zusammengestellt und theilweise ins Deutsche übersetzt, sowie mit erklärenden Noten versehen. (Hermannstadt, 1862.); Deutsche Rechtsgeschichte. Mit drei historisch-politischen Karten. (Wien, 1863.); Ueber das Verhältniss der Klein- und Grossgewerbe mit Beziehung auf das Volksleben. (Hermannstadt, 1869); Ueber Ausschreitungen im Güterverbrauche und deren Einfluss auf das Volks- und Staatsleben. (Hermannstadt, 1869.); Offener Brief über Gewerbe- und Genossenschaftswesen an die Herren Gewerbsmitglieder. (Hermannstadt, 1869); Das ungarische Staatsrecht. Ein Handbuch für Lehre und Beruf. (Wien, 1870); Politische Oekonomie… (Hermannstadt, 1871.); Protestantisches Kirchenrecht vornemlich des der Evangelischen Augsburger Bekenntnisses in Siebenbürgen. (Hermannstadt, 1871.); Altgermanische Bilder und die Zeit Karls des Grossen… (Berlin, 1873.); Abriss der europäischen Staats- und Rechtsgeshichte. (Berlin, 1873–74.); Der Socialismus und die Internationale nach ihren hervorragendsten Erscheinungen in Literatur und Leben. (Leipzig, 1875.); Festvortrag am 4. Oktober 1875, für die feierliche Eröffnung der k. k. Franz-Josefs-Universität in Czernowitz. Dritte Auflage, (Czernowitz, 1875); Aus der Türken- und Jesuitenzeit vor und nach dem Jahre 1600. historische Darstellungen, zumal Fürsten- und Volksgeschichte in den Karpathenländern. (Berlin, 1876.); Über die Entwicklung der staatsbürgerlichen Freiheit in Österreich. (Rektoratsrede). (Czernowitz, 1878, 1894); Über wichtige Rechtsschöpfungen der Neuzeit. (Rektoratsrede.) (Czernowitz, 1904.); Kéziratban: Die ungarischen Rechtsdenkmäler 1876. (A m. tudom. Akadémiához magyar fordításban beküldetett); Handbuch der (ungarischen) Finanzlehre.
Irod.: Fülöp–Ferencz; Mester Miklós: Az autonóm Erdély és a román nemzetiségi követelések az 1863–64 évi nagyszebeni ogy.-en (Pécs, 1936); Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei.