SCHULLER, Georg, Schullerus Georgius

Szászrégen, 1714. jún. 17., † Szászrégen, 1781. szept. 18. az ev. templom oltára alá temették: tanár. – Mv.-en (1729–31) és Szebenben (1732–35) tanult. Szászrégenben rektorrá választották (1735–37). Tübingenben tanult (1737–). Lelkész lett Württenbergben. Visszatért Szászrégenbe, ismét a szász Ev. Gimnázium rektora (1741–43), prédikátor (1943–). Lelkész Felsőidecsen (1749–), majd Szászrégenben (1751–), a régeni káptalanság választmányi tagja (1761–), esperes (1763–), esperesplébános (1771–), lemondott (1776). Ő volt a régeniek szellemi és lelki támasza a török veszély, pestisjárvány, tűzvész esetén, Paulusnak nevezték, újjáépítette a templomot, 20 regiszteres orgonát szerzett, még egy prédikátori állást létesített.
Irod.: Regh. cult. 8.; Sächsisch-Regen, Szabó–Szögi.