SCHULLER Rudolf, álneve: Pávai Mihály

Erdőszentgyörgy, 1916. jún. 2., † Kv, 1995. jan. 30.: műfordító, irodalom- és művészettörténész. – Apja Sch. Rudolf, v. Rezső (lásd: Péter H. M. 2013), anyja pávai Vajna leány volt. Testvére Ludovika, Osváth Károlyné. Berethalomról származó családja vette meg a Rhédey grófoktól az erdőszentgyörgyi kastélyt (19. sz. végén). – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult, majd a kv.-i FJTE-n francia irodalomból, összehasonlító irodalomtudományból és lélektanból szerzett egyetemi diplomát. Zolnai Béla tanársegédje a BTE-en francia katedráján (–1949), majd onnan származása miatt mint földbirtokost eltávolították. Megélhetéséhez és az édesanyja eltartásához szükséges jövedelmet kórházi kisegítőként, gépíróként (–1957), nyelvórák tartásával biztosította. Bár irodalmi pályája megtört, annál nagyobb volt személyes nevelő hatása a fiatal írókra, mint Székely János, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Páskándi Géza. Fordított németből és franciából és álnéven jelentethette meg munkáit, írt regényeket, novellákat is. Első novelláját az Erdélyi Helikonban közölte (1943). Negyven novelláját, mivel azokat nem adhatta ki, önmaga semmisítette meg a hetvenes években. Műfordítói munkássága jelentős: németből Arnold Zweig, Berthold Brecht, Stefan Andres, Ernst Jünger, Alfred Andersch, Hermann Hesse, Siegfried Lenz, Marie Luise Kaschnitz, Wolfgang Hildesheimer, Erich Nossak írásait, franciából Samuel Beckett, Julien Green, Henry de Montherlant, Charles Perrault műveit, olaszból Mario Soldati, Eugenio Montale, Ercole Patti, Umberto Siminetta, Giuseppe Marotta elbeszéléseit, románból Vasile Rebreanu, Mihail Sadoveanu, Ioan Argişeanu műveit fordította. Ezeket az Utunk közölte (1958–77). – F. m.: Becsület és monokli (sorozatban közölte a Helikon, 1990); kézirat: A szent: regény; ford.: Perrault: A csizmás kandúr (Buk, 1955); Wolf Friedrich: Mesék nagy és kis gyermekeknek (Buk., 1957).
Irod.: Fodor Sándor: Búcsú egy kitűnő irodalmártól (Helikon, 1995/4); KMÍ; Kuszálik; Mirk Szidónia-Kata: Beszélgetés Tánczos Vilmos néprajzkutatóval (Székelyföld, 10. sz., 2009. okt.); Molter 3.; RMIL; Szász János: Míg élt legenda volt (A Hét, 1995/7); Székely János: Mi a boldogság? = Székely János: A mítosz értelme (Buk., 1985).