Nagygalambfalva, 1860. nov. 7., † Mv. 1894. jan. 4. (vagy 14.): hírlapíró, MÁV tisztviselő, költő, népdalgyűjtő. – Felesége: Sikó Róza. Leányuk: Éva egrespataki Márk Károlyné. – Az udvarhelyi Ref. Koll.-ban érettségizett, majd Bp.-en jogász. Kezdetben a jogi pályán működött, majd Kv.-on vasúti alkalmazott, de közben foglalkozott hírlapírással és irodalommal is. Munkatársa volt több bp.-i, kv.-i hírlapnak. Közeli barátja volt Bendek Eleknek, akit elkísért székelyföldi népköltészeti gyűjtőútján. A debreceni vasúthoz helyezték (1893). Ott szerkesztette a Debrecen-Nagyváradi Értesítőt. Folyton betegeskedett, emiatt szabadságolták (1893), haza jött Mv.-re, és itt is halt meg. Cikkei a: Magyaro., kv.-i Ellenzék, a Nagyvilág, Az EME Bölcs. – Nyelv.- és Tört. tud.-i szakosztály kiadványaiban. Székely népköltési gyűjtését Arany László és Gyulai Pál tették közzé a Magyar Népköltési Gyűjtemény 3. kötetében (1882). – F. m.: Harasztok: Versek (Kv., 1885); Költemények (Kv., 1892); Apró történetek (Máramarossziget, 1893); A mi leányunk és egyéb elbeszélések (1897); antológ.: Magyar Népköltési Gyűjtemény 3. köt.: Székelyföldi gyűjtés (Bp., 1882); Székelyek a költők dalaiban (Bp., 1908).
Irod.: Akiket elfeledtünk: S. J. (Nú., Múzsa, 276. sz., 1996. dec. 20.); Erdélyi írók almanachja; Fülöp–Ferencz; MIL (1926); RNL; Rugonfalvi Kiss, Szinnyei; ÚMIL.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE