SEPRŐDI János, § kibédi

Kibéd, 1874. aug. 15., † Kv., 1923. márc. 6., a Házsongárdi temetőben nyugszik: zenepedagógus, zenetörténész, népdalgyűjtő, folklorista. – Felesége: Felméri Katalin (1875. aug. 28. – 1954. jan. 7.). Középiskolát Székelyudvarhelyen a Ref. Koll.-ban végzett (1894). A kv.-i egy.-en m.-latin szakos tanári oklevelet szerzett (1899). Haláláig a kv.-i Ref. Koll. főgimn.-ának tanára volt (1904–), itt irányította az önképzőkört és az ifjúsági olvasókört (1907–10), majd a koll.-i könyvtár őre volt (1910). Munkássága a zenetörténet és népzenekutatás terén bontakozott ki. A régi m. zene történetével foglalkozott. Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett az első népzenekutatók közé tartozott, népdalokat gyűjtött (1897–1911), előbb szülőfalujában végezte a népzenegyűjtésnek nagyobb és értékesebb részét, majd Máramarosban. Összesen 297 szöveges, 44 hangszeres (nagyobbrészt m., de kárpátukrán, román és szlovák) dallamot gyűjtött és mentett meg az enyészettől. Népzenegyűjtésének jelentős részét a M. Néprajzi Társaság folyóiratában, valamint énekkari feldolgozásokban adta közre. Zenetörténészként értékes kéziratokat ismertetett, kritikusként mélyrehatóan elemezte a m. zenei élet időszerű problémáit. A ref. egyházi éneklést is eredeti szépsé­gében igyekezett visszaállítani. Fontos szerepe volt a református énekeskönyv megújításában (1908, 1916, 1921). Az elemi és középiskolai nevelés kérdése is foglalkoztatta, zenekritikákat, sőt színházi kritikákat is írt. Kritikái, tanulmányai, zenepedagógiai írásai főként erdélyi folyóiratokban jelentek meg: Erdélyi Szemle, Pásztortűz, Újság, Ethnográphia, Kv.-i ref. kollégium ért., M. Szó, M. Nyelv, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Prot. Lap, Prot. Szemle., Debreceni Prot. Lap, Prot. Egyh. és Isk. Lap, Prot. Zeneközlöny, Politikai Heti Szemle, Ref. Zeneközl., Irod.tört. Közlm., Bp.-i Szemle. Munkássága elismeréseként több fontos tudományos és művelődési társaság tagjává választotta. Élvezte a MTA bizalmát, segédtitkára volt az Erdélyi Irod. Társ.-nak, a Kv.-i Dalkör és Zenekonzervatórium választmányi tagja, az EME bölcsészeti szakosztálya titkárrá választotta. Emlékét Kibéden a szülőháza helyén álló épületen elhelyezett márványtábla őrzi (1993. máj. 9.), és felállították a szobrát (Deák Árpád szobrászművész alkotása), és kopjafát állítottak (Péterfi György alkotása, 2004), az S. J. Közművelődési Egyesület égisze alatt működik a község múzeuma. Nevét őrzi a Nemzetközi Seprődi János Kórusszövetség. – F. m.: Marosszéki dalgyűjtemény = Etnographia, (1901–13); A magyar népzene fajtái (1902); A reformátusok próba énekeskönyvének bírálata (Bp., 1904); Feladatok a magyar zene körül (1906); Emlékirat a magyar zene ügyében (Bp., 1906); Marosszéki énekmondók = EME Emlékkönyv (Kv., 1906); A magyar népdal zenei fejlődése (Kv., 1908); A magyaro.-i ref. gymnáziumok énektanításának tervezete (Kv., 1908); Egyházi énekeskönyv az erdélyi ref. egyházkerület használatára (Kv., 1908, 1911); A székely táncokról (1909); A Kájoni kódex irodalomtörténeti adalékai = Irodalomtörténeti Közlemények (1909); Eredeti székely dalok (kórusművek férfikarra; Kv., 1914); Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. (Szerk., bev. Benkő András; bibl.-val; Buk., 1974).
Irod.: B.D.: Szobrot állítanak S. J.-nak (Nú., 2004. máj. 12.); Benkő András: Mit jelent nekünk S. J. munkássága? (Művelődés, 1958, 6. sz.); Benkő András: S. J, a zenepedagógus (Korunk, 1972, 5. sz.); Gaál; Gaál Gy.; Házsongárd; Időtár 2; Kibéd; Kovács Dezső: S. J. [Nekrológ] (Pásztortűz, 1923. márc. 11., 10. sz.); MNL; Pálmay; RNL; Ráduly János: S. százhúsz éve (Nú., Múzsa, 1994. aug. 11., 160. sz.); Pávai István: Az erdélyi és moldvai magyarság népi tánczenéje (Bp., 1993); Posluşnicu; Ráduly János: S. J. – 140 (Nú., Színes Világ, 2014. aug. 22.); Ráduly János: S. J. székely dalai (Nú., Színes Világ, 2014. aug. 29.); RMIL; Rugonfalvi Kiss; Seprődi időszerűsége (Nú., Múzsa, 1999. szept. 4., 22., 409. sz.); Sepsiszéki; Szabó T. Attila: S. J., az ember és tudós hagyatéka (Sz. T. A.: Nyelv és irodalom. Buk., 1981); Szinnyei; ÚMÉL; Utunk Kodályhoz: Tanulmányok, emlékezések (Buk., 1984); Zenei lex.; Zenetud. írások 1998.