SIGMUND Karl Ludwig, ilanori lovag

Segesvár, 1810. aug. 27., † Padova (v. Bécs), 1883. aug. 1.: orvos. – Középiskoláit Segesváron és Kv.-on, az orvosi egyetemet Bécsben végezte (1831–36), sebész-, szemész- és szülészorvosi képesítést szerzett, Pesten doktorált (1837). A bécsi közkórházban volt orvos, itt lett sebész-főorvos (1842. júl. 26.), a bécsi egyetem sebészeti patológia docense (1844–), professzor (1849–), tényleges egyetemi tanár (1869–81). Vezetésével alapították a szifilisz klinikát (1848). Két tanártársával utazást tett Kis-Ázsiában, Szíriában, Egyiptomban és Görögo.-ban (1849), majd utazott még Franciao.-ban, Angliában, Belgiumban, Oroszo.-ban, Olaszo.-ban és Amerikában. Udvari tanácsos c. nyert (1867). Számos értekezést, cikket írt a balneológia és klimatológia, epidemiológia területéről. Leírta Erdély ásványvizeinek gyógyhatását. Az orvostudományok több területén végzett úttörő munkát, de főleg a szifilisz, a vesztegzári magatartás, a balneológia és szociálhigiénia területén alkotott újat. Világhírnévre tett szert. Rendes, levelező és tiszteletbeli tagja volt 27 akadémiának és egyesületnek, a francia Becsületrend lovagja (1866), a spanyol Izabella Rend, az Oszmán Császári Medjidie Rend birtoklója volt. Nemességet nyert (1866). – F. m.: Füred’s Mineralquellen und der Plattensee, für Aerzte und Badegäste nach den vorhandenen Hilfsmitteln und eigenen Untersuchungen dargestellt.: (Dissertatio inaug. med.) (Pest, 1837); Gleichenberg, seine Mineralquellen und der Curort. Aerztliche Mittheilungen (Wien, 1840, 1846); Das k. k. chirurgische Operations-Institut in Wien: Darstellung der Geschichte, so wie der innern Einrichtung des Institutes, und Übersicht aller darin bisher gebildenten Operateurs, der hinsichtlich derselben erflossenen Verordnungen und der Vorfälle in der chirurgischen Klinik der Wiener Hochschule während des Operations-Lehrcurses 1839–1841 (Wien, 1841); Zur Pest- und Quarantainefrage: Bemerkungen mit Beziehung auf die Schrift (des Max Heine) „Beiträge zur Geschichte d. Orientalischen Pest.” (Wien, 1848); Über die Aufgabe der Heilanstalt und Klinik für syphilitsche Kranke in grossen Städten: Eileitender Vortrag für das Studienjahr 1849–1850. (Wien, 1849); Das von mir geübte Verfahren der Einreibungskur mit grauer Salbe bei der Syphilis (Wien, 1856, 1859, 1866); Südliche klimatische Curorte, mit besonderer Rücksicht auf Venedig, Nizza, Pisa, Meran und Triest (Wien, 1857, 1859); Syphilisation bei syphilitischen Krankheitsformen (Wien, 1859); Übersicht der bekanntesten zu Bade- und Trinkeur-Anstalten benützten wässer Siebenbürgens: Aufnahmen, chemischen Analysen und ämtlichen Erhebungen in den Jahren 1858 und 1859 (Wien, 1860, 1868); A bedörzsölési gyógymód bujakóralakoknál. – 3. átdolgozott kiadás után magyarra fordítá Gabriely Kálmán (1868); Vényminták… tanár bécsi egyetemi kórodájából: A kórodán leggyakrabban rendelt, az előadásokon különösen jelzett vényminták, s a venericus és bujakóri betegek ápolása és kezelésénél követett rendszabályok gyüjteménye. – A 3. átdolgozott, bőv. és jav. kiadás után magyarra ford. Kövér Gábor (Pest, 1871).
Irod.: Barth Hans; Győry; LSS; Szinnyei; Szinnyei J. – Sz. J.; Todea.