SOÓS Béla, §

Remeteszeg, 1930., † Frankfurt am Mein, 2007. szept. 9.: sakkmester. – 6 éves, amikor szülei meghaltak. Nagynénje nevelte. – Már 6–7 évesen ismerkedett meg a sakk alapelemeivel, élete végéig művelte ezt a sportot. Labdarugóként kezdte a sportolást, 12 évesen az ifiegyüttesben játszott, 17 évesen az A osztályos Locomotiva együttesben játszott. A Dinamóhoz került a katonaévei alatt (1950–), a bp.-i Dózsa elleni barátságos mérkőzésen 3–1 –re nyertek, a legjobbként szerepelt. A katonasága után abbahagyta a labdarúgást és sakkozó lett (1968-ig Romániában). Részt vett nemzetközi sakkversenyeken: A Nemzetközi Sakk Szövetség mestere címet nyert Tbilisziben (1965), Buk.-ben (1966 és 1967). A világbajnok Jefim Petrovics Geller szovjet nagymesterrel három találkozójuk alkalmával egyszer sem tudta legyőzni. A várnai sakkolimpián találkoztak előszőr, amikor Geller 23 lépés után feladta a mérkőzést, másodszor szintén Várnában találkoztak, itt is feladta kettőjük mérkőzését. A harmadik Soós-Geller mérkőzés Szkopjéban volt, ez a parti döntetlenre végződött. Németo.-ba emigrált (1968), emiatt a hatóságok törölték a sakk romániai történetéből.
Irod.: Gh. Botezan: Végleg elkésett a jóvátétel: Csak a halálhíre érkezett haza S. B.-nak (Nú., 2008. júl. 28.).