SOÓS Márton, Sós, marosvásárhelyi, bádoki; Sós

Mv.? †?: orvos, drámaíró, színész. – Az iskolai színjátszásáról nevezetes marosvásárhelyi kollégiumból került fel Pestre orvostanhallgatónak (1790), ahol érdeklődni kezdett az ébredő m. színészet iránt és egy önként alakuló színtársulat létrehozásában részt is vett, de az első hivatásos m. nyelvű előadáson (1790. okt. 25-i és 27-i) nem játszott. Tagja volt a Nyelvmívelő Társaságnak, Arankával levelezett az Erdélyben felállítandó színház ügyében (1792). Színműveket írt; de nemsokára megvált a színészettől és Désre költözött, hol gyakorló-orvos és Belsőszolnok megye főorvosa lett. Levelei a m. színészetről. Pest, 1782. július 23., 1791. okt. 5., 21. (Reform 1871. 166. sz.). – F. m.: Magyar Pénelopé, avagy az állhatatos szeretet példája. Víg játék öt fel-vonásokban. (Pest, 1791.); A megszomorított ártatlanság. Avagy az ártatlan Etelka méltatlan szenvedése. Szomorújáték öt felvonásban … (Pest, 1792., 1793). (Dugonics Etelka c. regényét dolgozta fel. Pesten, Budán és Kv.-t sikerrel adták elő.); Természeti és polgári közönséges geografia, az újjabb természeti tapasztalásokhoz és a polgári leg-újjabban esett változásokhoz intézve 3 darab. (Kv., 1803).
Irod.: Dóczy; Ferenczy-Danielik; Fülöp–Ferencz; Koncz József; MIL; Molnár János: Magyar könyvház (Pozsony, 1783); MSZL; Rugonfalvi Kiss; Schöpflin; Spielmann: A hazai orvostud; Szinnyei, Szinnyei J.; Todea.