Nagyszeben, 1821. márc. 5., † Bécs, 1857. jún. 11.: cs. kir. főtörvényszéki tanácsos. – Miután szülővárosában a gimnáziumot elvégezte, Mv – en a jogot Dosa Elektől tanulta; ennek bevégezte után az ottani kir. táblánál, majd Kolozsvárt az erdélyi kir. kormányszéknél és a nagyszebeni városi és kerületi törvényszéknél hivataloskodott. Az erdélyi udvari kancelláriánál vállalt hivatalt (1845–); miután nagybátyja Conrad Ferenc, kinek gyűjteményét örökölte, meghalt, (1847) mint udvari ágens foglalta el annak állását. Az 1848. szabadságharc kitörésekor, elhagyta Bécset és az erdélyi szászok futárként küldték Windischgrätz herceg tábornagyhoz, kitől 6000 fegyvert hozott Nagyszebenbe. A szabadságharc után az arany érdemkereszttel tüntették ki és Nagyszeben kerületi cs. kir. főbiztossá nevezték ki (1849). Erdély igazságügyi szervezésekor tartományi tanácsos lett és a bécsi cs. k. igazságügyi minisztériumban alkalmazták; cs. kir. főtörvényszéki tanácsossá léptették elő (1854–57). – F. m.: Das allgemeine bürgerliche Gesetzbuch vom 11. Juni 1811 gültig für Siebenbürgen vom 1. Sept. 1853, verglichen mit dem siebenbürgischen Civilrechte. 8 füzet (Wien, 1853–1856) (Ez a 16. fejezetig terjed és a szerző halála miatt befejezetlen maradt.)
Irod.: Szinnyei.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE