SULICĂ, Nicolae, § álnevei: N.N.Statie; N.N. Statius; N.A.Statius; N.A.Statues; N. Statius Corovensis; Nicolaus S. Statius főleg a fordításainál

Brassó, 1877. jan. 14., † Brassó, 1949. ápr. 6.; eltemették Şcheii Braşovuluiban a „Sf. Nicolae” templom udvarán: tanár, történész. – Elemi és középiskolát Brassóban a román líc.-ban végzett, majd az egyetemen Bp.-en, ahol román, latin és görög nyelvet tanult (1893–99) és Lipcsében a brassói román hitközösség ösztöndíjasaként. Doktorátust klasszikus nyelvekből tett (1899). Tanár Brassóban az „Andrei Şaguna” Líc-ban, a román és a német Kereskedelmi Iskolában (1899–21). Brassóban a Városházán, a Megyeházban és az Ipari Kereskedelmi Kamarában a román, német és m. nyelvek tolmácsa. A tanítás mellett jelentős történelmi, nyelvtörténeti, régi román irodalomtörténeti kutatásokat végzett. Mv.-en élt (1918–38), ahol hamarosan ismert és elismert személyiség lett a román kultúra ápolásáért kifejtett tevékenysége folytán. A román-, latin-, görög nyelv tanára az Al Papiu Ilarian Líc.-ban (1921–38), ahol az Olvasó Társaság keretében bevonta diákjait a népköltési gyűjtő munkába, irányításával jelent meg a tanulók Indemnul c. irodalmi-, tudományos- és népköltészeti folyóirata. Szerkesztője és munkatársa volt a Mihai Viteazul Katonai Líc. Şoimii c. diáklapjában (1925–1929), ott jelentette meg két diákjának (Grigore Ştefan és Alexandru Bad) gyűjtésében: Kolindák és csujogtatók Mezőrücs, Kislekence, Szentannából, valamint folklór kutatásainak eredményeként keletkezett tanulmányait. A mv.-i Inasotthonban népszerűsítő előadásokat tarott a román irodalom, nemzeti történelem, régészet, folklór, filológia és társadalomtudományok területéről. Bp-en a „Petru Maior” egyetemi diákközpontban tartott előadásokat az irodalmi összejövetelek alkalmával. A Középiskolai Tanárok Egyesületének elnöke volt. Antik történelmi és irod.-i ismeretei kiváló tanárrá és szónokká tették. Több nyelvet (görög, latin, ószláv, német, m.) birtokolt, ami lehetővé tette számára a görög-latin irod. tanulmányozását és összehasonlító tanulmányok születését. Első volt, aki az antik klasszicizmus Eminescura tett hatását és kapcsolatait vele kimutatta. Elsőként fordított Eminescu költeményeket latin nyelvre, amelyeket a mv.-i Îndemnul és Şoimii c. diáklapokban közölt. Kutatásokat végzett a Mv.-i Levéltárban, az egyházi és magán levéltárakban Gyergyóban, Csíkszeredában, Udvarhelyen és az Erdélyi Mezőségen. Sok dokumentumot fedezett fel, amelyek a m. kultúrával való román kapcsolatokra világítottak rá, tanulmányokba foglalta megállapításait. Brassóban élt (1938–). Kimutatta: az első valóban román nyelvű iskola Şcheiben volt, ahonnan számos tanító és pap került ki, akik a város íróivá, diplomatáivá és küldöttjeivé váltak a Román Fejedelemségekben és máshol, és akik a román nyelv egységessé válásához járultak hozzá. Tanulmányokat és cikkeket közölt a Gazeta Transilvaniei, Deşteptarea, Şcoala şi familia, Telegraful român, Românul és líc.-i évkönyvekben. Több tankönyv szerzője. – F. m.: Coresi scriitor sau tipograf? (Brassó, 1901); Noţiuni generale din istoria literară romane pentru clasele superioare ale liceului (Brassó, 1903); Înştiinţări”, câteva capitole din trecutul românilor din Şcheii Braşovului, (Braşov, 1906); Originea şi însemnătatea datinilor noastre de crăciun şi anul nou (Tg. M., 1926); Mioriţa (o variantă completă), (Tg. M., 1926); Cel mai vechi monument creştin cunoscut până azi pe teritoriul Daciei (Tg. M., 1926); Originea cântecului Gaudeamus igitur (Tg. M., 1927); O luptă a lui Radu Şerban lângă Tg. Mureş (martie 1602) (Tg. M., 1927); O nouă publicaţie românească din secolul al XVI-lea: Liturghierul diaconului Coresi, tipărită la Braşov în 1570 (Tg.M, 1927); O pagină uitată din viaţa lui Al. Papiu Ilarian (Tg. M., 1928); Relaţiile lui Mihai Viteazul cu oraşul Târgu Mureş (Tg.M., 1929); Un îndemn spre unire (o scrisoare a lui Al. Papiu Ilarian) (Tg. M., 1929); Colinde din valea Mureşului (Tg. M., 1929); Clasicismul greco-roman şi literutără noastră (in special Eminescu) (Tg.M., 1930); Clasicismul greco-roman şi cultura română (Tg.M., 1935); Cronica protopopului Vasile din Braşov (Sibiu, 1943); antológ.: Ciortea, Grigore: Anuarul Lic. de Băieţi Papiu Ilarian din Tg. M.1930–31 (Tg.M., 1932); Mărtinaş, Dumitru. Anuarul Liceului de Băieţi Al Papiu Ilarian din Târgu-Mureş (Tg. M., 1936); Omagiu lui Constantin Kiriţescu (Buc., 1937); ford.: Eminescu, Mihai: Poezii. – Carmina (ford. latinból; Buc., 1974).
Irod.: Albu; Anuarul Lic. de băieţi Al Papiu Ilarian din Tg. Mureş 10 ani de activitate (Tg.M.,); Catalog de cărţu vechi şi noi (Buc., 1939); Ciortea; Cosma; Dascăli mureşeni, 5.; Datcu; DGLR; 24 ore mureşene (1997. jan. 29); Fülöp–Ferencz; Ghibu, O.: Din istoria literaturii didactice româneşti (Buc., 1916); Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között (Kv., 1940); Mărtinaş; Mv. tört. 2.; Raportul anual al Societăţii de Lectură Petru Maior din Budapesta pe anul 1898/99 (Bp., 1899); Szabó K. Attila; Şerban, M.; Şerban, M.: N. S. – cercetător al cărţilor vechi româneşti (Libraria, 1., 2002.).