SÜTŐ András, §

Pusztakamarás, 1927. jún. 17., † Bp., 2006. szept.30., Mv.-en a Ref. temetőben nyugszik: próza-, dráma- és esszéíró, szerkesztő. A romániai és az egyetemes m. irodalom kiemelkedő alakja. – Felesége: Szabó Éva (1926–2013. dec. 20). Szülőfalujában az általános iskolában (1934–40), majd a nagyenyedi Bethlen Koll. Tanítóképzőjében tanult 6. osztályig (1940–45); a kv.-i Móricz Zs. Népi Koll. tagja, a Ref. Gimn. tanulója (1945–48), a 7. osztályt magánúton az Unitárius Gimn.-ban végezte (nem érettségizett), a Művészeti Intézet rendező szakos levelező hallgatója (1948–49). Balogh Edgár hívására a kv.-i Világosság riportere, majd belső munkatárs (1945–47). Párttag (1947–). Kv.-ott, Buk.-ben az MNSz ifjúsági sajtófelelőse, a Magyar Ifjúság, Petőfivel, Szabad Ifjúság c. röpiratok szerkesztője (1947–48). Az Írószövetség tagja (1949). A Falvak Népe alkalmazza Kv.-on (1948–), a lap névváltozata (1952-től) Falvak Dolgozó Népe főszerkesztője (1952–54) előbb Kv.-on, majd Buk.-ben (1950–54). Mv.-re költözik, az Igaz Szó szerk. (1954–89), főszerkesztő-helyettese (1955. júl.–1957. ápr. 29., ekkor felmentették a főszerkesztő-helyettesi állásból a párt által megbízhatatlannak ítélt magatartása miatt), és 1963. júl.–1964. febr.). A mv.-i Művészet c. lap főszerkesztője (1958. ápr. – 1959. szept.), majd az Új Élet c. képes kéthetilap alapítója és főszerkesztője nyugalomba vonulásáig (1959. okt. – 1989. jún.), ekkor lemondott főszerkesztői és egyesületi tisztségeiről, kérésére nyugdíjazták. Az Írószövetség vezetőségi tagja (1981. júl. 3.–). A MMAT radnóti kerület képviselője a Nagy Nemzetgyűlésben (1965. márc. 7. – 1969), marosvécsi kerületé (1969–75) és a görgényszentimrei kerületé (1975–1980. márc. 9.); RKP KB póttagja (1969. aug. 12. – 1984. nov. 23.). Az Utunk szerk.biz. tagja (1958. ápr.–1962. márc.). A Művelődés szerk.biz. tagja (1969. júl.–1974). Nyugat-Európában (1971), az USÁ-ban és Kanadában több írótársával és mv.-i színészekkel fölolvasó körúton vett részt (1973). Az Erdélyi Figyelő szerkesztőbizottsági elnöke (1989. dec. – 1993). A Hét főmunkatársa (1990–); a Dialog (az RMDSz román ny. kiadványa) szerk. biz. tagja (1990. febr.). Az elsők között volt, akik a Ceauşescu-rendszer bukása után beszédet intézet a mv.-i tüntetőkhöz (1989. dec. 22.). Az RMDSZ alapító tagja, politikai tisztséget nem vállalt, de a szövetség tb. elnöke volt. Mv.-t az iskola-ügy nyomán kialakult etnikai összetűzések során, a megyei RMDSZ-székház elleni támadás idején súlyosan bántalmazták, bal szeme világát nem sikerült megmenteni (1990. márc.19.). Drámaírással már húszévesen próbálkozott, a Hajdú Zoltánnal közösen írt színműve, a Mezítlábas menyasszony több éven át a legmagasabb előadásszámot érte meg a kv.-i színpadon. Mind problémafelvetés, mind drámai megformálás és stílus tekintetében lényeges előrelépést jelentett Pompás Gedeon c. tragikomédiája (1967). Drámaírói rangját azonban tetralógiája hozta meg: az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, valamint A szuzai menyegző. Ezek előadása a kv.-i színpadon Harag György rendezésében, az erdélyi m. színjátszás történelmi jelentőségű állomása, kiemelkedő tette (1975–81). Közben, mintegy sokoldalúságát jelzendő, megírta a Vidám sirató egy bolyongó porszemért c. komédiáját. Drámaírói munkásságának harmadik hulláma a falurombolással tetőző román nacionalista-kommunista diktatúra offenzívájának művészi eszközökkel történő leleplezésével függ össze a nyolcvanas évek második felében. Ekkor születnek meg az Advent a Hargitán, Álomkommandó, Ugató madár c. drámái, amelyek azokban az években csak Mo.-on kerülhettek a közönség elé. Az RNK Írószövetsége kv.-i fiókjának vez. tagja (1949–), a Román Írószövetség vezetőségi tagja (1962–81), alelnöke (1972–81); a Mv.-i Írói Egyesület titkára (1969–81), vezetőségi tag (1981–). A Magyar Népi Szövetség (MNSz) tagja (1946–53); az RMP/RKP tagja (1947–1989. dec. 22.), a tartományi pártbizottság tagja (1965–68), az RKP KB póttagja (1969–84), a megyei revíziós bizottság tagja (1975–84). A tartományi néptanács végrehajtó biz. tagja (1956–58), a municípiumi néptanács alelnöke (1975–80); a radnóti (1965–69), a marosvécsi (1970/75), a görgényi választási körzet nagy nemzetgyűlési képviselője (1975–80). A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság tagja (1968–71). A M. Nemzetiségű Dolgozók Központi Tanácsa bürótagja (1968–87). Az RMDSZ megyei ideiglenes intézőbizottságának tagja (1989. dec. 26–), a Barátság-platform aláírója. Az RMDSz megyei elnöke (1990–), tiszteletbeli elnöke (1990. nov. 3–1997. febr. lemondott). Az Osztrák PEN Club tiszteletbeli tagja (1990–). Az Orbán Balázs Kulturális Egyesület tiszteletbeli elnöke (1991–1995. jan. lemondott). Alapító tagja a mv.-i Dr. Bernády György Közművelődési Alapítványnak (1992). A M. Írószövetség tagja. A M. Művészeti Akadémia tagja (1996–). A Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke (1990–91 és 1992. aug. 20.–1996. okt. lemondott). A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi elnöke (1990–1994?-ben lemondott). Érdemeiért kapott díjak és kitüntetések: Román Népköztársaság Állami Díja 3. oszt. a Mezítlábas menyasszony (Hajdu Zoltánnal, dráma; Buk., 1950; Mireasa desculţă. Buk., 1951) darabjáért (1950–51-es évre, 1952), Igaz Szó drámapályázatának megosztott I. díja (1958), Augusztus 23 Érdemrend 4. fokozata (1964); RNK Csillaga Érdemrend 4. fokozata (1965); Munkaérdemrend 3. fokozata (1966); Kulturális Érdemek Érdemrend 3. fokozata (1968); a Román Írószövetség Díja (1970, 1973, 1979), a Kritikusok Pezsgő Díja (1973), az RSzK Csillaga Érdemrend 4. fokozata (1974); a Jóbarát folyóirat Arany toll-díja (1976); a Mv.-i Írói egyesület Díja (1977, 1981), a Román Tudományos Akadémia Ion Creangă-díja (1977), Füst Milán-jutalom (1978), Herder-díj (1979), ‘’Megéneklünk, Románia’’ Fesztivál Díja (1979), Szép Ernő-jutalom (1987), M. Művészetért-díj (1987); IBBY-díj (1987), Színikritikusok Díja az Álomkommandó c. drámájáért (1988), SZOT-díj (1989), Az Év Könyve Jutalom (1989), A M. Művészetért Alapítvány Díja (USA) (1989); Bethlen Gábor Alapítvány díja (1990), Ius Humana Díj (USA; 1991), Tiszatáj-díj (1992), Kossuth-díj (1992), Erzsébet-díj (1993), a bp.-i Nemzeti Színház drámapályázatának 1. díja (1995), Kisebbségekért Díj (1995); Magyar Örökség – díj (1996), Magyarság Hírnevéért Díj (1997); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997. jún. ); a Romániai Írószövetség Opera Omnia díja (1997. jún. ); a román Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2000); Szféra Glóbusz Díj (2000); a M. Köztársaság elnöki Érdemérem (2002); a XXI. Század Társaság Hazám-díja (2002); drámaírói tevékenységéért Szép-Ernő-díjat kapott (2004); a M. Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2005); posztumusz Árpád fejedelem-díj (2007). A mv.-i házának falán a Vörösmarty, ma Mărăşti utcában a Hunyadi László szobrászművész által készített emléktáblát és domborművet helyeztek el 80. születésnapján (2007. jún. 17.) Pusztakamaráson szülőháza homlokzatára a Balázs Antal kopjafaragó készítette emléktáblát, valamint Hunyadi László szobrászművész által készített emlékplakettet, a Mv.-en felavatott mű hasonmását helyezték el. Emlékplakettet avattak Sikaszóban, az egykori nyaralóján, Petrovits István szobrászművész alkotását (2010. nov. 30. András napján). Sopronban ünnepélyesen felavatták mellszobrát, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását (2011. szept. 30). – F. m.: Hajnali győzelem (elb.; Buk., 1949; Biruinţa în zori,ford. Valentin Strava, Buk., 1949); Brazde noui (Buk., 1949); Anikónén’ felébred (Buk. 1950; Mama Anica; ford. Viorica Roşca, Domniţa Georgescu; Buk., 1951); Încurcătura (elb.; Buk., 1953); O minte de trei sferturi (elb.; Buk., 1953); Egy képviselőnő levelei (Buk., 1953; Deputata; Buc., 1953.); Emberek indulnak (elb.; Buk., 1953; Pornesc oamenii, ford. Alexandru Aldea, Buc., 1953); Az új bocskor (elb.; Buk., 1954; Die neuen Opanken; Buk., 1955); Egy képviselő levelei (Buk., 1954); A vezérkaszás bánata = Necazul neîntrecutului cosaş (Buk., 1954); Az ismeretlen kérvényező (elb.; Buk., 1954, 1961; Candidatul necunoscut elb.; Buk., 1954); Egy pakli dohány (elb., karc.; Buk., 1954, 1955); Túróspuliszka (nov.; Buk., 1954; Mămăliga cu brînză; Un pachet de tutun (Buk., 1954); A şaptea bucurie (elb.; Buc., 1954, 1960; Die siebente. Buk., 1954); Egy képviselőnő levelei. ([utóbbi kiad.-okban: Asszony a talpán; Buk., 1954; ro., ukrán ford.; 1954; ném., szerb ford.; 1955); Negustorie cinstită (szatirikus vidám játék, S. A. Túróspuliszka c. novellájából átdolgozta Alex. Kiriţescu; Buk., 1954); Októberi cseresznye (elb.; Buk., 1955; Cireşe tomnatice. Buk., 1963); Vine combina (vidám játék 1 felv., S. A. A vezérkaszás bánata c. elb. ford.: Irina Popescu, átdolg.: Alex. Kiriţescu; Buk., 1955); Félrejáró Salamon (kisreg., elb.; Mv., 1956; Bp., 1956; Buk., 1967; Rătăcirile lui Solomon. Buc., 1957); Sieg in Morgengrauen (Skizzen und Novellen; Buk., 1957); Tártkarú világ (válogatott elb.; Buk., 1959); Fecskeszárnyú szemöldök (vidám játék; Buk., 1959, 1960; Aripa de rîndunică Buk., 1960); A nyugalom bajnoka (elb.; Buk., 1959); Szerelem, ne siess ! (Vidám játék egy felvonásban; Buk., 1961; Mv., 1961; Buk., 1963; Kv., 1972; Dragoste nu te pripi; Buc., 1961); Fecskeszárnyú szemöldök; Szerelem, ne siess ! (Buk., 1961); Karikás risipitorul (elb., ford.: N. A. Străvoiu; Buk., 1962); Tékozló szerelem (színmű; 1963; Kv., 1972; [a Fecskeszárnyú szemöldök és a Szerelem, ne siess! összevonásából és átdolgozásából; bemutató.: Mv. Színház, 1962. máj. 31.]; Nuntă la castel, Buc., 1963; ősbemutató, Teatrul de comedie, Buk.); Fügedes a paradicsomban (Vidám játék egy felvonásban; Mv., 1965; Mîntuleţ in paradis. Buk., 1965, 1977; Mîntuleţ im Paradies. Buk., 1967); Pompás Gedeon (vidám játék; Buk., 1968; Bp., 1989; bem.: Mv. Színház, 1967. máj. 5.]); Misi, a csillagos homlokú; [Tékozló szerelem.] (elb., vígj.; Buk., 1968; Kv., 1972); Anyám könnyű álmot igér (Naplójegyzetek; Buk., 1970, 1971, 1972, 1976; Bp., 1978, 1981, 1986, 1989, 1996, 2004, 2005; Csíkszereda, 1996; Un leagăn pe cer. Buk., 1972, 1974; Mutter verspricht guten Schlaf. Buk., 1976; [megjelent szlovák (Pozsony, 1977), bolgár (Szófia, 1979), lengyel (Varsó, 1979) nyelven is; színpadra alkalmazta Znorovszky Attila, lásd: Félszárnyú asszonyok között. Buk., 1975; és Szabó József, In: Káin és Ábel. Bp., 1978]; Rigó és apostol (Úti tünődések; Buk., 1970, 1973); Istenek és falovacskák (esszék, újabb úti tűnődések; Buk., 1973; Szeged, 1983); Nyugtalan vízek (Válogatott írások; Buk., 1974); Félszárnyú asszonyok (A szerző Anyám könnyű álmot igér c. könyve alapján színpadra alkalmazta Znorovszky Attila; Buk., 1975); Itt állok, másként nem tehetek (Két dráma [ Egy lócsizár virágvasárnapja, Csillag a máglyán]; Buk., 1975; Bp., 1977); Mîntuleţ în iad (Buc., 1976); Engedjétek hozzám jönni a szavakat: esszéregény az anyanyelvről (jegyzetek hómezőn és porban; Buk., 1977; Bp., 1980, 1994; Lăsaţi cuvintele la mine, Buk., 1979); Nagyenyedi fügevirág (esszék, tűnődések; Bp., 1978; Szeged, é. n.); Három dráma ([ Egy lócsizár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel]; Buk., 1978; 1982; Trei drame, Buc., 1979;); Káin és Ábel. – Anyám könnyű álmot igér (drámák; színpadra alkalmazta: Szabó József (Bp., 1978); Stern auf dem Scheiterhaufen. dr. (Bern, 1979); Évek – hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek, 1953–1978; Buk., 1980); Szuzai menyegző (dráma; Bp., 1981); Perzsák (esszé; Bp., 1981; Buk., 1981); Gyermekkorom tükörcserepei (önéletrajzi írások; Bp., 1982, 1984); Perzsák. – Szuzai menyegző (esszé és dráma; Buk., 1983); Az Idő markában (esszék, naplójegyzetek; Bp., 1984); Kalandozások Ihajcsuhajdiában (mesejáték; Bp., 1986); Advent a Hargitán (három színmű [Vidám sirató egy bolyongó porszemért, Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása, Advent a Hargitán]; Bp., 1987); Sikaszói fenyőforgácsok (cikkek, naplójegyzetek; Bp., 1987; Székelyudvarhely, 2007); A lőtt lábú madár nyomában (esszé, jegyzet; [Engedjétek hozzám jönni a szavakat. Jegyzetek hómezőn és porban. Levelek a fehér toronyból]; Bp., 1988, 1994/Életmű 6./; Buk., 1990); Színművek [Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása; Egy lócsizár virágvasárnapja; Csillag a máglyán] [Életmű; 1]; Bp., 1989); Naplójegyzetek (1989. április 30. – december 22.; Buk., 1990); Omló egek alatt; Arcképvázlatok és tűnődések gyászőrségben ([Életmű; 2]; Bp., – Buk., 1990); Földi asztal, égi szék (Kós Károly emlékezete, 1990); Mese és reménység (válogatott elbeszélések; Pozsony, Buk., 1991); Sárkány alszik veled: Beszélgetések könyve [Életmű; 3]; Bp.-Buk., 1991); Színművek ([Káin és Ábel; A szuzai menyegző; Az álomkommandó] [Életmű; 4]; Bp., 1992); Szemet szóért (dokumentumok – naplójegyzetek; Debrecen, 1993); Csipkerózsika ébresztése (arcképvázlatok, esszék, úti-tűnődések [Életmű 5.]; Bp., 1993); Egy város szellemképe = Bernády György városa (Mv., 1993); Az élet és halál kapuiban (Csíkszereda, 1993); Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról, 1984–1987; Debrecen, 1994, 2004; Csíkszereda, 2004.); Az utolsó köntös (A szerző válogatása életművéből; Bp.-Ungvár, 1994); Vadpávamennyegző (igaz mesék, csodás történetek; [Bp.], 1994); Engedjétek hozzám jönni a szavakat ([Jegyzetek hómezőn és porban; Levelek a fehér toronyból; Életmű; 6]; Bp., 1994); Színművek [Vidám sirató egy bolyongó porszemért; Advent a Hargitán; Az ugató madár; Életmű; 7]; Bp., 1995); Anyám könnyű álmot ígér: (naplójegyzetek; [Életmű; 8]; Csíkszereda, 1996); Kék álhalál (válogatott elbeszélések; Bp., 1997); Napló [Életmű 10.]; Bp., 1998); Hargitai vadászkalandok (Igaz mesék, csodás történetek; Csíkszereda, 1998; Bp., 2007); Anyám könnyű álmot ígér; Engedjétek hozzám jönni a szavakat (Bp., 1999); Balkáni gerle (Bp., 1999); Fülesek és fejszések között (Mv., 1999; Csíkszereda, 2001); Erdélyi változatlanságok (esszék, beszédek; Debrecen, 2001); Kalandok könyve (Csíkszereda, 2001; 2. bőv. kiad., 2005); Erdélyország mit vétettem? [S. A. munkái 1.] (esszék, cikkek, beszélgetések; Csíkszereda, 2002); Egy lócsiszár virágvasárnapja – Csillag a máglyán-Káin és Ábel (Mv., 2003); Advent a Hargitán-Pompás Gedeon-Az ugató madár (Csíkszereda, 2004); Létvégi hajrában (esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek; Debrecen, 2006); S. A. összes művei: A készülődés éjszakái – Pusztakamarástól Marosvásárhelyig, emlékek, beszélgetések, tanulmányok (Bp., 2008); Voices – Elhallgatott hangok (Sütő András: Advent a Hargitán; angol-m.kiad.; ford. Bertha Csilla; Anglia-Írország, 2008); társsz.: Mezitlábas menyasszony (Hajdu Zoltánnal, dráma; Buk., 1950; Mireasa desculţă. Buk., 1951); Lengyel földön (rip.; Kovács Györggyel, T. G. Maiorescuval, Dános Miklóssal; Mv., 1956); Négy vidám játék. (Asztalos Istvánnal, Méhes Györggyel, Méliusz Józseffel; Mv., 1959); Olvasókönyv (Olvasókönyv és nyelvtan; Irodalomolvasás; Magyar nyelv és irodalomolvasás az 5. oszt. számára; (többekkel; Buk., 1969, 1988); Olvasókönyv és nyelvtan az V. oszt. számára (Bukaresti Erzsébet; Kapusi Ildikó-val (Buc., 1971); Fehér könyv. 1990. márc. 19-i és 20-i események Mv.-en. (többekkel, Bp., 1991); Találkozások Európával: Bornemisza Péter Társaság (1960–1995) /Sajtó alá rendezte Szépfalusi István (Bp., 1995); Amiről nem lehet hallgatni: Levél Vincze Jánoshoz, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsa alelnökéhez = Élő lánc /Szerk. Gyarmath János, Mihálka Zoltán, Szűcs Olga (Buk., 1990); Sütő András: Az Orchidea példája.p.140–143; Bálint Tibor: Keserű fohászkodás Sütő András – Bálint Tiborhoz p.293–294 = Vallomás repedt tükör előtt.Bálint Tibor emlékezete (Kv.,2007); ford.: Ion Creangă: Fehér Szerecsen és más mesék (Buk., 1949, 1951); Mihail Sadoveanu: A balta (ford. Jánosházy Györggyel; Buk., 1949, 1951); Maria Banuş: A nagy nap (színmű 3 felv.; Buk., 1951); Ion Creangă válogatott munkái (ford. R. Berde Máriával és Kiss Jenővel; Buk., 1952; Bp., 1952); Ion Creangă: Fehér Szerecsen (Buk., 1953, 1962); Olesz Goncsar: Útközben (ford. Szőcs Ráchellel; Buk., 1953); D. I. Fonvizin: A tökfilkó (ford. Szőcs Ráchellel; Buk., 1954); Ion Creangă: A kecske és a három gidó (Buk., 1954, 1970); Ion Creangă: Válogatott munkái (Mv., 1956); Ion Creangă: Kukuriku, nagy bojár! (Buk., 1960, 1972); Ion Creangă: Fehér Szerecsen (vál. művei, ford. többekkel; Bp., 1960); Ion Creangă: Válogatott munkái (ford. Kiss Jenővel és Vigh Károllyal; Buk., 1962); Ion Creangă: Karó Dani. (Buk., 1963); Ion Creangă: Mesék. (Buk., 1971); Ion Creangă: A disznó meséje (ford. Kiss Jenővel; Buk., 1973); szerk.: Goda Gábor: O lume de ceară (előszó; Buc., 1965); Illyés Gyula legszebb versei (vál.; Buk., 1966); Tamási Áron: Rendes feltámadás (novellák, vál., előszó; Buk., 1968); Orbán Balázs: Székelyföld képekben (előszó; Buk., 1971); Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya (bev.; Buk., 1972); Veres Péter: Ha nem lehettél szálfa (utószó; Buk., 1973); Asztalos István: Miért kerek az alma? (bev.; Buk., 1974); Murádin László: Szavak színeváltozása (bev.; Kv., 1983); Oltványi Ottó, Oltványi Tamás: A vég (előszó; Debrecen, 1990); A tűrés határán. Beszélgetés az erőszakról, rettegésről és a toleranciáról. Kérdezett Kántor Lajos. Lejegyezte Kónya Sándor = Korunk, 1990.aug., Fehér könyv: az 1990. Március 19 és 20-i események Marosvásárhelyen (szerk. Marosi Barna), Káli Istvánnal, Székely Ferenc, Sápadt fényben gyertya ég.Naplójegyzetek Sútő András utolsó éveiről. (Garabontzia Kiadó,2013), Bp., 1991); Bernády György város. (előszó; Mv., 1993); Balogh Júlia: Az erdélyi hatalomváltás és a magyar közoktatás, 1918–1928 (bev.,Bp., 1996); Máthé Éva: Lohinszky életinterjú (előszó; Kv., 2004). – Mv.-en bemutatott színdarabok: Fecskeszárnyú szemöldök (1959), Tékozló szerelem (1962), Pompás Gedeon (1967), Vidám sirató egy bolyongó porszemért (1977), Csillag a máglyán (1982), Az álomkomandó (1991), Az ugató madár (1993), Káin és Ábel (1996), Egy lócsiszár virágvasárnapja (2003); műveiből írt filmek, opera: O mică întîmplare [= Egy kis történet; a Félrejáró Salamon alapján a forgatókv. írta és rend. Gh. Turcu, 1957]; Castelanii [= Kastélylakók; a Tékozló szerelem alapján a forgatókv. írta S. A., rend. Gh. Turcu, 1967]; Doi bărbaţi pentru o moarte [= Két férfi, egy halál; a Zászlós Demeter ajándék élete nyomán a forgatókv. írta S. A. és Gh. Naghi, rend. Gh. Naghi, 1970]; Csillag a máglyán. [Forgatókv. Ádám Ottó, rend. Kormos Gyula és Ádám Ottó, 1979.]; Bocet vesel [=Vidám sirató. forgatókv. írta S. A. és Mircea Moldovan, rend. Mircea Moldovan, 1984]; Vidám sirató egy bolyongó porszemért. [opera; szövegkv. Kertész László; zenéjét szerezte Szőnyi Erzsébet, a dalszövegeket Weöres Sándor írta, 1980]. – Irod.: 7×7 híres mai magyar regény (Bp., 1997); 1990. márc. 19–20.; Ablonczy László: Nehéz álom. Sütő András 70 éve (Bp., 1997; 1999; Sütő András 75 éve; Bp.,2002); Aranykorszak; Autonóm magyarok; Bajor Andor: Betűvetők becsülete (Kv., 1996); Balotă; Bartos 2012; Bertha Zoltán: S. A. (Pozsony, 1995); Sütő András drámatrilógia (Mv., 1997), A tűrés határa. Beszélgetés az erőszakról, rettegésről és a toleranciáról. (Kérdezett Kántor Lajos, lejegyezte Kónya Sándor (Korunk 1990.aug.); Bottoni 2008; Crişan; Cs. Nagy Ibolya: „A kisebbségi lét metaforája volt…” (Helikon, 19. sz., 2006. okt. 10.); Domokos László. Gúzsban tánc: A magyar irodalom története 1956–2021 (Bp., 2022.); Elmúlt jelen; EMKK 2000; Emlékeim a Sütő-házról; Utolsó találkozásom Sütő Andrással; Kortárs MÍKL; Közös a múltunk, közös a nyelvünk = Székely F.; Erdélyi L 2009, 1970; Csillag a máglyán. A hatvanöt éves S.A.-ról = Farkas Árpád: Nemilyen lovat akartam (Bp.,2020); Görömbei András: S. A. (Bp., 2007); Görömbei András: S. A. világa = G. A. Irodalom, nemzet, harmadik út (Bp.,2012); Görömbei András: A szavak értelme (Bp., 1996); In memoriam S. A. Csillag a máglyán. Válogatta Görömbei András (Bp.: Nap., 2007); Intelectuali rom.; Kántor Lajos: Évtizedeink azonosítása. S.A. születésnapján (Korunk, 1997. júl.); Kántor-Láng; Kántor László: Túlélő képek (Szombathely, 1989); Kászoni Zoltán: Az a medvés, pisztrángos csodálatos Erdély (Bp., 1999); Kincses; Kincses 2016; Kerek István: Életmentő virrasztás (Mv., 2002); Koch Mária: Interjú S. A. íróval és Turcu Gheorghe filmrendezővel (V. Z.., 1966. márc. 19.); Kortárs MÍKL; Szépeszmény poétikák (Mv., 1999); Kötő József: S. A. Szülőházánál (Korunk, 2007. 10. sz.); Közös a múltunk, közös a nyelvünk. Felavatták S.A. mellszobrát Sopronban = Székely F.; Kuszálik; Kuszálik Péter: Purgatórium: Vitairat (Csíkszereda, 2009); Kuszálik Péter: S. A. életműve: Annotált bibliográfia (összeáll.; Bp., 2009); Kuti Márta 2010; Láng Zsolt: Hányan mentek Piripócsra? (Kv., 1995); László – Novák; Lázok János: S. A.-bibliográfia: Drámaírói munkássága, 1974–1980 (Mv., 1997); Lázok János: S. A. drámatrilógiája (Mv., 1997); Lázok András: S. A. Káin és Ábel: A Székely Színház alapításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat díszelőadása (Erdélyi Figyelő, 7. sz., 1996. márc.); „A lét és nemlét határán voltam”: S. A. a márciusi drámai napokról (Nú., 1999. márc. 19.); Markó Béla: Önállóságra ítélve (Mv., 2002); Meey Sarolta: A hűség városában áll S. A. szobra ( Nú., 2011. okt. 5.); Membrii C.C. al P.C.R.; MNL; Modorcea, Grid: Dicţionarul cinematografic al literaturii române (Buc., 2004); Műfaj születik = Féja; Gy. Szabó Béla Mv.-Balás; Nagy Miklós Kund: A reménység mécseseinek fényében: A 70 éves S. A.-t ünnepeltük (Nú., 1997. jún. 17.); Molnár János; MSZL; MSzínL; Nagy Mária; Nagy Miklós Kund: Múzsák fellegvára (Bp., 2000); Nagy Pál: , aki őrző volt a strázsán (Erdélyi Toll, 2. sz., 2009); Nagy Pál: Betűvetés; Nagy Pál: Forgatagos időkben: Pályák, művek, arcok, emlékek (Mv., 2004); Nemes 2017; Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen (szerk. Görömbei András; Debrecen, 2000); Nyolcvan nyugtalan esztendő: születésnapi megemlékezés S. A.-ról Mv.-en és Pusztakamaráson 2007. jún. (összeáll., előszó; Székely Ferenc; Mv., 2008); Oláh Tibor 1996; Oltyán László: Beszélgetés díjazott művek szerzőivel (V. Z., 1983. jan. 29.); Pál-Antal 2013; Páll Árpád: A szó és a jelkép (Mv., 1995); Pusztakamarási körtevirág = Farkas Árpád. Nem ilyen lovat akartam; Sinkovits Imre Mv.-en: Rögtönzött monológ S. A.-nak / lejegyezte Nagy Miklós Kund (Nú., 1992. jún. 16.); S. A. irodalmi munkássága (válogatott bibliográfia; Pécs, 1987); Bálint Tibor: Keserű fohászkodás. Levél Sütő Andráshoz; S.A. 75 éves (Mv., 2002); S. A. szerzői estje (Nú., Múzsa, 79. sz. 1992. okt. 29.); S. A. 1927–2006: Lászlóffy Aladár: Epitáfium; Pomogáts Béla: Az erdélyi magyarság lelkiismerete; Réthy–Váczy; S. A. világa (Bp., 2010); A személyi kultusz virágzásának éveiben..: S. A. és Gáll Ernő levélváltásaiból (Korunk, 2006.11.sz.); S. A. házát a magyar kultúra szolgálatába állítanák – Beszélgetés Demeter József szászrégeni ref. lelkésszel (Nemes Gyula: A közösségért tenni érdemes (Mv., 2017); Sütő; Székely Ferenc: Sápadt fényben gyertya ég. Naplójegyzetek Sütő András utolsó éveiről (A kötetet szerk. Bölöni Domokos); Szigethy-Újvári; Szőcs Kálmán: Interjú helyett (V. Z., 1965. máj.15). Találkozások Európával: Bornemisza Péter Társaság (1960–1995) (Bp., 1995); Tanulmányok S. A.-ról (Debrecen, 2002); S. A. 75 éves (Mv., 2002); Tófalvi Zoltán: S. A. hazatérései (Nú., 1990. dec. 28.); Lázok János: a Káin és Ábel metaforikus mélyszerkezete (Korunk, 1992.aug.); Tőkés; Vallomás repedt tükör előtt Bálint Tibor emlékezete (Kv., 2007); Kántor Lajos: Évtizedeink azonosítása S.A. születésnapján (Korunk, 1997.júl.); Székelység tört.