SÜTŐ István

Mv., 1949. szept. 29., † Mv., 1987. jan. 26.: költő, tanár. – Érettségi után építészeti technikumot végzett, majd levelező hallgató a BBTE m.-angol szakán. Közben Sepsiszentgyörgyön dolgozott a városi művelődési házban, a Megyei Tükör munkatársa volt és tanított egy falusi iskolában. Mv.-en a színháznál diszletező segédmunkás. Első versei az Ifjúmunkásban és az Igaz Szó-ban jelentek meg (1971–72). Első verseskötete a Forrás sorozatban jelent meg. KISZ Irodalmi Díját kapta (1981). Verseiben ötvözi a lírai és epikai elemeket. Tragikus körülmények között hunyt el. – F. m.: Arcfogyatkozás (versek; Buk., 1981); Nagy családi album (Buk., 1983); Én, Dániel (versek; Buk., 1987); Utazások álruháért (összegyűjtött versek; Mv., 2004).
Irod.: Borcsa János: Az epika kisértése és a líra győzelme között (Irodalmi Jelen 47. sz., 2005. szept.); KMÍ; Kortárs MÍKL; Kuszálik; [Nekrológ] (V. Z., 1983. jan. 29.); ÚMIL.