SZABÓ Csaba, §

Ákosfalva, 1936. ápr. 19., † Szombathely, 2003. máj. 23, Bp-en a Farkasréti temetőben nyugszik.: zeneszerző, karmester, zenetudós, egyetemi tanár. – A mv.-i Zenei Líc.-ban érettségizett (1953); összhangzat- és ellenponttant először Trózner Józseftől tanult, majd Kv.-on a Gheorghe Dima Konzervatóriumban zeneszerzés szakon Jodál Gábor és Jagamas János irányításával szerzett oklevelet (1953–59). A Székely Népi Együttes karmestere (1959–67), zeneszerzőként közreműködött az együttes repertoárjának kialakításában. A Szentgyörgyi István Szinművészeti Főiskolán tanársegéd, adjunktus, zeneelméletet, zenetörténetet, a „M. beszéd ritmusa és hanglejtése” című tantárgyat tanította (1963–87). Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanszékvezető egyetemi előadótanára haláláig (1988–2003). Sokoldalú munkásságot folytatott egyaránt volt zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, tanár. Kutatási területe: népzene, zenepedagógia, zenetörténet, zenei prozódia. Szerzeményei: dalok, kamarazene, népdal feldolgozások, kórúsok, színpadi zenék bábszínházak számára is, vokál-szimfónikus művek, zongoradarabok, szimfóniák, madrigálok, misék, megzenésített versek Tóth István, Illyés Gyula, Dsida Jenő verseire. Az évente rendezett Mv.-i Zenei Napok hangversenyein mutatták be műveit. Irt dalos-táncos játékokat a Székely Népi Együttes számára: Bokréta (1962), Törökbúzahántás (1964), Kis építők: Gyermekopera (1965); színpadi zenét írt: Molnár Ferenc: Liliom (1965), Bajor Andor paródiák (1965), Arany János: Toldi (1966), Tamási Áron: Énekes madár (1967), Sütő András: Csodatarisznya (1968) Katona József: Bánk Bán (1970), Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1972) darabjaihoz. Az erdélyi kórusmozgalom újjászületésének lelkes támogatója. Népdalgyűjtései a kevésbé ismert Kisküküllő menti körzetre estek. Közreműködött a kórustalálkozók, szakmai tanfolyamok szervezésében (Nyárádmenti, Küküllőmenti Kórustalálkozók). A Művelődés zenei rovatának (1969–75), a Zenetudományi Írások (1977–) szerkesztője. Közíróként zenekritikáit, recenzióit, népszerűsítő zenetudományi cikkeit, tanulmányait közölte a Művelődés, Korunk, A Hét, Előre, V.Z., Igaz Szó, a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Előadásokat tartott Romániában, Magyaro.-on, USA-ban, Franciao.-ban. A Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szöv. tagja (1961–86), Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségének mv.-i tagozatának vezetője (1979–86), a M. Zeneszerzők Egyesülete, a M. Kodály Társaság, a Bárdos Társaság tagja. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség tb. tagja. A Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége díját nyerte el az Öt Dal Dsida Jenő verseire, szoprán hangra és zenekarra c. darabjával (1978); Erdélyi M. Harmóniás Éneklés a XVIII. századból c. tudományos munkájával kiérdemelte a M. Művészeti Akadémia Milleneumi Alkotóművészeti Pályázatán az Aranydíjat (1999). Emlékére és az életmű ápolására megalakult a „Sz. Cs. Nemzetközi Társaság” Közhasznú Egyesület (2004. dec. 7.). Szülőfalujában halálának ötödik és születésének 72. évfordulóján kopjafát avattak (2008). Nevét viseli a Mv.-i Művészeti Egyetem zeneművészeti karának egy terme a Pálffy-házban (2010. máj. 12.). – F. zeneművei: Fúvós szerenád (fuvola, oboa, klarinét, kürt, fagott) (1956); Kis szvit zongorára (1956); Két dal régi kínai versekre mezzoszoprán, fortepiano (1956); A Nap innepe (Csokonai Vitéz Mihály versére) (1956); A szerető óhajtása (Vörösmarty Mihály versére) (1956); Tartózkodó kérelem (Csokonai Vitéz Mihály versére) (1957); Három csángó népdal szoprán, tenorszólóra és népi zenekarra (1957); Aranyszőrű bárány egyfelvonásos balett (1958); Ifjúsági vonósnégyes (1958); Két csángó népdal női karra (1958); Homage to B. and B. szóló fuvolára (1959); Cantata Bistriţei: államvizsga dolgozat, Hajdú Zoltán verse, Zeno Ghiţulescu ford. (1959); Madárdal mezzoszopránra, zongorára (1960); Matrózdal baritonra, zongorára (1960); Pillangó dalos, táncos játék kórusra, zenekarra (1960); Négy miniatűr zongorára (1961); Rondo concertante hegedűre és zenekarra (1963); Bokréta dalos, táncos játék négy képben (1963); Cvartetul tinereţii. Pentru vioară I, vioară II, violă, violoncel. Stime şi partitură. Buc., 1964), Törökbúzahántás (1964); Sonata con ritmo di ballo fuvolára és zongorára (1965); Kis építők: Gyermekopera 1 felv. Elekes Ferenc szövegére (1965). A betyár balladája: Balett (1966), Fagott-zongora szonáta (1966); Naenia zenekarra, magnetofonra (1966); Öt madrigál középkori erdélyi latin költők verseire (1967); Egyszerű énekek: Öt madrigál középkori erdélyi latin költők verseire (Mv., 1968, 1970); Csángó dalok a tatár fogságból, férfikarra és zenekarra (1968); Öt dal Dzsida Jenő verseire szopránhangra és zenekarra (1969); A Tavaszhoz, Petőfi Sándor versére, háromszólamú vegyes kar (1969); Csárdás, Pál Lajos versére, énekhangra és zongorára (1970); Harangok, Farkas Árpád versére, énekhangra és zongorára (1970); Három m. népdal szoprán hangra és zenekarra (1971); Királyfalvi szőlőhegyen, dalos, táncos szüreti játék (1971); Öt kétszólamú gyermekkar (1971–1972); Énekek éneke (Salamon király versére, Babits Mihály fordítása) férfikarra (1972); Közmondások (1972); Négy kórusmű Illyés Gyula verseire (1972); Parlando giusto e corale zongorán (1973); Cîntece senine = Egyszerű énekek (Buc., 1974); Mikor Csíkból kiindultam.: Preparált zongorára (1974); Passacaglia Kájoni János Székely Miséjének kyrie eleison dallamára vonószenekarra (1975); Szonáta rézfúvósötösre és magnetofonra (1975); Nyárádmenti forgatós (1975); Üvegszilánkok között: Zenekari variációk (1976); Sirató Janus Pannoniusról / Hilarius Wolphardus, ford. Tóth István (1972); In memoriam Józsa Béla 12 énekhang, 36 hangszerjátékos (1977); Szvit gordonkára kolompokkal (1978), Négy kis darab hegedűre és zongorára (1978); Cinci lieduri pe versurile lui Dsida Jenő pentru soprană solo şi orchestră = Öt dal Dsida Jenő verseire szoprán szólóra és zenekarra (Buc., 1978); Öt duó hegedűre és gordonkára (1979); Négyen a térben: Vonósnégyes (1979); Öt dal Kányádi Sándor verseire, baritonhangra és zongorára (1980); Moving away: Távolodva nyolc változat preparált zongorára Bartók Béla „Három Csík megyei népdal” című darabjának első tételére (1981); Két darab 12 női hangra: I. Magánhangzók, II. Mássalhangzók (1981); A tücsök és a hangra, Szilágyi Domokos versére ének, zongora, ütőhangszer (1982); Conversasions zongorára és ütőhangszerekre (1983); Epithalamium madrigal for mixed chorus text by A. R. D. Fairburn versére (1983); Kis erdélyi szvit kamarazenekarra (1983, rev. 1997); Requiem for Girl. Requiem egy kislányért, gyermek narrátorra, gyermekkara, vegyes karra, zenekarra, szopránszólóra, tenor, baritonszólóra (1984); Duo for saxophone and Bassoon (1984, rev. 1998); Epithalamium: Madrigál vegyeskarra a. R. D. Fairburn verseire (1985); Hommage à Lajhta László: 3 erdélyi magyar népdal szopránhangra, zongorára (1986); Öt zsoltár Károli Gáspár szövegére, vegyeskarra és orgonára (1991); Sonatina gordonkára és zongorára (1992); Istennek félelme vegyes karra, orgonára (Jób könyve 28) (1994); Öt darab orgonára (1998); Imák hegedűre, orgonára és magnetofonra (1999); Három tavaszi dalocska Áprily Lajos verseire gyerek szoprán hangra és gordonkára (2001); Töredékek Babits Mihály verseire, szoprán hangra, brácsára, zongorára (2002); Szent Márton mise (2002); Szent Cecilia mise (2003). Magyar…Erdélyben; Hogyan tanítsuk korunk zenéjét? Svéd, angol és kanadai szerzők munkáiból (Buk., 1977); Zene és szolgálat: Cikkek, tanulmányok (Buk., 1980); A m. népzene öt-fokú hangsorai (Bp., 1982); Kórusművek 1–2. (Szombathely, 1990–1993); Adalékok a népzene-prozódia kérdéséhez (Szombathely, 2003); CD-ROM: Erdélyi M. Harmóniás Énekek a XVIII. századból (CD-rom; Bp., 2001); társsz.: Zenetudományi írások (szerk.; Buk., 1977); Csángómagyar daloskönyv, Moldva 1972–1988 (Seres Andrással, Szervátiusz Tibor rajzaival; Bp., 1990); Zenetudományi írások 1983. (Buk., 1983), lemeze: Passacaglia Kájoni János Székely miséjének kyrie eleison dallamára vonószenekarra; Üvegszilánkok között, zenekari variációk; Három magyar népdal; Sz. Cs. szerzői lemeze – HUNGAROTON HCD 32183.
Irod.: Angi István: Itthon és otthon – pillanatfelvételek egy életműről (Szabó Csaba 1936–2003) (Krónika, 2003. jún. 7–8); Aranykorszak; Benkő András: Sz. CS. (Művelődés, 1. sz., 1971); Bölöni Domokos: Sz. Cs. és Ákosfalva (Nú., Színes Világ, 2011. febr. 12.); Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon. 3. köt. (Bp., 1985); Cosma, V: Muzicieni români (Buc.,1970); Elekes M-A. 2007; A Hét (25.sz., 2003. júl. 3.); A Hét évk. (1982); Internet: szcsnt.hu; Járay Fekete Katalin: Elbúcsúztatták Sz. Cs. Zeneszerzpt (Nú., 2003., jún 7.); Kim; KKACs; Koch Mária: El kell juttatni az emberekhez a jó zenét! Beszélgetés Sz. Cs. zeneszerzővel (V. Z., 1972. szept. 24.); Kovács Levente: In memoriam Sz. Cs. (Nú., Múzsa, 2013. dec. 7.); Kovács Levente: Szabó Csaba és a Népi Együttes = Kuszálik; MIIB; MRL; Nagy Miklós Kund: Sok emberhez szeretnék szólni (V. Z., 1986. márc. 29.); [Nekrológ] (Nú., 2003. máj. 31.); Pers. mureşene; Popescu, M: Repertoriul general al creaţiei muzicale româneşti. 1–2. köt. (Buk. 1979–1981); Réthy–Újvári–Váczi, RMIL; Sava; Sava-Vartolomei; Székely Dénes 2005; Székely Sz.Z.; Todea 2013; Üvegszilánkok között: Sz. Cs. emlékkönyv (Mv., 2013.); Viharban; Zenetud. írások 1998; Magyarnak maradni Erdélyben. (Szerk. Mikó Zsuzsanna és Szabó Csaba. Kv., 2021).