SZABÓ Károly

Kisgalambfalva, 1887. nov. 30., † Koronka, 1969.: ref. lelkész. – Sz. K. és Felszeghi Róza fia. 7 testvére Róza, Domokos, Berta, Béla, Albert, Jolán közül a legidősebb. Felesége: Fekete Ilus (1896. jan. 20. – Koronka, 1960. szept. 19.), (esküvő: 1919. febr. 2.–). Gyermekeik: Károly (Nagysolymos, 1919. nov. 23. jan. 20. –?), a későbbi csittszentiványi lelkész; Iluska (†), Attila. (Nagysolymos, 1925. márc. 4.–?). – Szülőfalujában, majd a székelyudvarhelyi koll. IV. elemi oszt.-tól kezdve tanult, ott végezte a gim.-ot, érettségizett (1906. jún.). A kv.-i Ref. Teológiára iratkozott be (1906. szept.–), jó tanulóként Bethlen-fejedelem díjat kapott, teljesen ingyenesen végezhette a teológiát és költségei fedezésére segített az Egyetemi könyvtár költöztetésében, leltározott és havi 30 koronát keresett. Segédlelkész, káplán Kisbaconban (1910. júl. 1. – 11. márc.), Somkeréken (1911. ápr. 1.-jún.), Nagysolymosban, (1911. júl. 1.–13. szept. 1.), majd Ikefalván. Lelkésznek választották Nagysolymosban (1914. jún. 28. – 1927.), kitört a háború, kihirdették az általános mozgósítást (1914. aug. 2.), de felmentették. Részt vett Debrecenben a Lelkészértekezlet orsz. gyűlésén és ünnepélyén, melyet a reformáció 400 éves emlékére rendeztek (1917). Solymosban megjavíttatta az orgonát, új harangot öntetett, emlékművet állítottak a hősi halottaknak, megalapította a ref. iskolát. Fiait a mv.-i ref. gimn.-ban akarta taníttatni, ezért megpályázta a Kovács László után, megüresedett koronkai lelkészi állást, ahol addig Fosztó György jeddi, majd Tövissy Antal hagymásbodoni lelkész adminisztrált. Megválasztották Koronkára (1927. dec. – nyugdíjazásáig, 1963. jan. 1.). Feladatának tartotta a tanítók hátralékos fizetésének rendezését, a koronkai iskolában Nagy József volt az igazgató és kántor, a tanítónő özv. Magyari Lászlóné Albert Gabriella. Megjavították a templomtorony fedélzetét, Römischer mv.-i bádogossal. Telket vettek és ráépítették a megrongálódott harangozói lakást. Támfalat építettek betonból a templom körül és drótkerítést. Elmenekült a családjával (1944 őszén). A 16 hold földje, szőlőse, háza a kollektív tulajdonába került. Kéziratban olvasható visszaemlékezése életére, tevékenységére.
Irod.: családi inf.