Kóródszentmárton, 1898. aug. 5., † Ballarat, 1979. aug. 22.: hivatásos katonatiszt, vezérőrnagy. – Sz. Ferenc, jegyző és Eichhorn Emma fia. – A bp.-i Hadiakadémián tanult (1926–29). Tartalékos zászlós (1916. júl. 1.), hadnagy, főhadnagy (1922. szept. 1.), százados (1927. nov. 1.), őrnagy (1936. nov. 1.), alezredes (1939. nov. 1.), ezredes (1942. ápr.1.), vezérőrnagy (1944. nov. 1.). A Ludovika Akad. főcsoportjában a harcászat tanára (1934–), m. kir. 27. székely gyalogezred különleges alkalmazású törzstisztje (1942. márc.1-ig), VII. hadtest vezérkari főnöke (1942. márc. 1.–1943. febr.1.), közben (1942. aug.-szept.) a 19. könnyű hadosztály parancsnoka a keleti fronton. A 9. határvadász dandár, ill. 9. honvéd székely határvadász dandárparancsnok (1943. febr. 1. – 1944. júl. 1.), majd a Honvédelmi Minisztérium VIII. csoportjának főnöke a leventék országos parancsnoka (1944. júl. 1. –?). Harctéren szerzett érdemeiért a M. Érdemrend Tisztikeresztjét hadiszalagon a kardokkal kitüntetést kapta. Nyugati hadifogságát követően 1947-ig Németországban élt, majd kivándorolt Ausztráliába. Irod.: Berekméri 2015; Szakály Sándor.