Pusztakamarás, 1865. febr. 14., † Novoj, 1934. szept. 11., a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, az EGE alelnöke. – Érettségi után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián végzett, majd Lipcsében a Mezőgazdasági Karon (1887–88) tökéletesítette tudását. Hazatérése után Bánffy Dezső birtokait vezette, majd a M. K. Jószágkormányzóságon telepítési biztosként dolgozott. Gazdasági felügyelő Segesváron (1898–), ebben a minőségben az erdélyi szarvasmarhatenyésztés fejlesztésében voltak jelentős érdemei. Jogi szakfelügyelőként a M.K. Földhatósági Intézetek Országos Szövetsége Erdélyi Kirendeltségének ügyvezetője volt (1907–). Főgondnoka volt a kv.-i Ref. Egyházmegyének, a Ref. Szeretetotthonnak, társelnöke a Transilvania Banknak. Az első román földreform idején (1921) elvesztette birtokai jelentős részét, ekkor visszavonult a Pusztakamaráshoz tartozó Novojba. A műtrágya használatának kérdésével foglalkozott. Cikkeit az erdélyi szaksajtó közölte. – F. m.: Az állattenyésztésről (Dicsőszentmárton, 1897). Irod.: Házsongárd; RMIL; Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei.