SZÁSZ Károly, § szemerjai, id.; álnevei: Egy szabad szász, Publicola

Vízakna, 1798. jan. 25., † Mv., 1853. okt. 25. tanár, jogászprofesszor, matematikus, nyelvész, államtitkár. – Apja: Sz. János királybíró. Gyermekei: Károly – költő, író, műfordító és református püspök (1829–1905) –, Róbert, Gyula, Domokos, Béla – költő, műfordító és filozófus – és Júlia. – Tanult Nagyenyeden a ref. főisk.-n (1805–13), egyúttal az alsóbb osztályokat tanította, tógátus diák (1811–1814). A kv.-i r. k. líc.-ban jogot hallgatott, jogi vizsgát tett (1815). Mv. kir. táblánál jurátus (1815–), megszerezte az ügyvédi diplomát (1816). Tordán gr. Teleki Domokos fiának, Eleknek volt a házitanítója (1817). Zeyk János és Teleki Elek nevelője-kísérője Bécsben tanultak (1817–20). Az általa különösen kedvelt számtannal és természettudományokkal foglalkozott, itt ismerkedett meg és baráti kapcsolatba került Bolyai Jánossal, aki a hadmérnöki akad.-án tanult (1817–22), később a barátság megromlott. Visszatért Mv.-re a Kir. Táblához, meghívták a nagyenyedi jogi katedrára. Tanított Nagyenyeden a főisk. jog segédtanára, r. tanára (1821–39). Alsó-Fehér vármegye táblabírója. Korán bekapcsolódott a reformmozgalomba, a m. vándorpatrióták közé tartozott (1830-as évek) és a bécsi politika abszolutista módszerei ellen küzdött. Vízakna követe az erdélyi ogy.-en (1834–35), az ellenzék egyik vezére, emiatt az ogy. feloszlása után a kormány pert indított ellene és követelte jogtanári állásából való elmozdítását, ezért saját kérésére a kiváló jogtanár a matem. és fizika tanára lett (1839–). Ismét Vízakna követeként az erdélyi ogy.-ben (1848) tevékenyen közreműködött Mo. és Erdély uniójának kimondásában, utóbb a pesti első népképviseleti ogy. tagja. A Vallás- és Közoktatásügyi Min. államtitkára (1848. ápr.–), a Min. ügykezelésének vezetője (1848. szept. 28.), a Min. vezetője (1849. máj. 1–2.). Ezért a világosi fegyverletétel után perbe fogták, de felmentették (1850. júl.). Nagyenyeden 25-éves jubileumi ünnepén Bolyai Farkas is részt vett. Professzor lett Mv.-en, ő követte Bolyai Farkast a mv.-i Ref. Koll. mathésis és fizika tanszékén haláláig (1851–53). Érdeme a m. matematikai szaknyelv bevezetése az iskolai oktatásba. Bolyai Farkas írt gyászjelentést halála alkalmával. Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, köztük br. Kemény Zsigmondra. Több jogi és nyelvtudományi tankönyvet írt. A MTA levelező (1833), majd rendes tagja (1834). A hajnal emberei c.-mel regényt írt róla Berde Mária (1943). – F. m.: A derék ember és ritka érdemű tanító képe: Egy beszéd, mellyel Köteles Sámuelnek, a N. Enyedi Fő-Oskolánál a` Bölcselkedés` K. R. Tanitójának, és a` Magyar Tudós Társaság` rendes Tagjának becses emlékezetét tanítványai` szívében megujjította.1831. jún. 27.Elmondotta Sz.Szász Károly (Kv., 1831.); Az 1831. esztendő története (Kv., 1832); Sylloge tractatuum aliorumque acto-rum publicorum et argumenta b. Diplomatis Leopoldiniillustrantium… (Kv., 1833); Latin nyelvtudomány (Nagyenyed, 1838); Az igeidők formálódásának szabályai (Nagyenyed, 1838); A perrendtartás és perfolyamat (1839); Latin nyelvtudomány (Nagyenyed, 1838); Magyar nyelvtudomány magyar tanítók s tanulók számára (Nagyenyed, 1839); Elsőrangú egyenletek föloldásának új kezelési módszere akárhány ismeretlenre nézve, mellyel a nagyenyedi főoskolában számtudományi tanuló osztály idei téli közpróbatételére minden r. t. hallgatókat meghívnak/ Sz. K. és tanítványai (Nagyenyed, 1839); Szász Károly (válog. műveiből; bev., szöveg válog., jegyzetek Kiss Géza, Turnowsky Sándor; Buk., 1955); társsz.: Számtan.Új elvek szerint. (ifj. Szász Károllyal, Pest, 1853); antológ.: Bem album (Mv., 1884).
Irod.: Apor – Oláh-Gál; Benedek Marcell: A magyar irodalmom története (Bp., 1938); Beöthy; Beöthy Zsolt: Irói arcképek (Bp., s.a.); Berde Mária, R.: Idősb Sz. K. a népképviselet egykori bajnoka (Székely Szó, 1946. okt. 13.); Bisztray Gyula: Iró és nemzet (Bp., 1943); Csekme; Egyed Á. 2004; Encyc. Hung.; Fehér Katalin: Reformkori erdélyi egyházi és iskolai beszédek a nevelésről (Magiszter, 3–4. sz., 2007); Ferenczi Zoltán: A kv.-i színészet és színház története (Kv., 1897); Ferenczy-Danielik; Gáldi László: Siebenbürgen im Aufbau der ungarischen Kultur (Bp.-Leipzig-Milano, s.a.); Gyászjelentő; Halotti beszédek; Időtár 2; Kemény Zs. Tanulmányai (Pest, 1870); Kéky Lajos: A százéves Kisfaludy Társaság (Bp., 1936); Kiss Géza-Turnowszky Sándor: Sz. K. (Buk., 1955); Kiss–Kálmán–Bierbrunner; Koós Ferenc: Életem és emlékeim (Brassó, 1890); Krón. Füz. (1939. 4/6); A magyar irod. története képes díszmunka (Bp., 1906–07); Makfalva; Marosi-KZST; MÉL; MNL; Mv.-i ref. temető; Név- és tárgymutató a MTA Értesítőjének 1–8 évfolyamához (Bp., 1875); Oláh-Gál; Oláh-Gál Róbert: Erdélyi tájakon a Bolyaiak nyomában (Csíkszereda, 2009); Oláh-Gál Róbert: Lyukas óra, Szász Károly és Bolyai János (Nú., 2000. nov. 2–3); Oláh-Gál Róbert: A matematikus Sz. K. (Nú., 2007. febr. 9.); Oláh-Gál Róbert: Sz. K., az államférfi (Nú., Színes Világ, 2008. júl. 19.); Oláh-Gál Róbert: Kemény Zsigmond nekrológja id. Sz. K. felett (Nú., Színes Világ, 2014. okt.? – 2014. nov. 14.); Ökrös; Pálmay József; Pedagógiai Lexikon; Pintér; Pluhár; Rugonfalvi Kiss; Szathmáry Károly: A gyulafehérvár–nagyenyedi Bethlen-főtanoda története (1868.); Sz. K. (válog. műveiből; bev., szöveg válog., jegyzetek Kiss Gáza, Turnowsky Sándor; Buk., 1955); Sz. K. (Születtem… M. tudósok önéletrajzai. Bp., 2003); Szinnyei; Szinnyei J; Szinnyei J.-Sz. J.; Todea 2013; Toldy; A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma (Bp., 1907); A történeti Erdély (Bp., 1936); ÚIL; Új lexikon; ÚIT; ÚMÉL; ÚMIL; Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család (Kv., 1912), Varga Zoltán: Sz. K. és Péterfi Albert (1943.); Vázlatok a MTA félszázados történetéből (Bp., 1881); Zoványi.