SZATHMÁRI PAKSI Ábrahám

Mv., 1725., † Mezőkeresztes 1797. márc. 6.: ref. püspök. – Tanulmányait Mv.-en kezdte és Sárospatakon folytatta (1734–), ezek befejeztével külföldre ment, ahol a franekeri (1751–), az utrechti (1753–54) egyetemen tanult. Hazájába visszatérve (1754–), három évig a tokaji, 19-ig a sajókazinczi, azután a mezőkeresztesi lelkész (1777–). Miután előbb a borsodi egyházmegye jegyzői, majd esperesi tisztét viselte (1782–) s egy ideig egyszersmind a Tiszán inneni egyházkerületnek generalis nótáriusa és ez időben a budai zsinat tagja is volt. Püspökké választották (1792–). Üdvözlő verset írt Ouwens (1752.) és Vriemoet (1753.) franekerai tanárokhoz rektori állásuk elfoglalásakor. – F. m.: Halotti tanitás Vag Judit özv. Vass Dánielné felett. (Kv., 1772).; A nagy Fréderiknek Elisiumát előadó könyvnek tetemesebb mételyei kimutattatnak oly véggel, hogy az Izraelnek erőtelenebb juhai azoknak befalásoktól iszonyodjanak. (Philadelphia, 1789); A mennyei haza felé utazó hiveknek bujdosó énekei. (Kassa, 1794); Az örökkévaló királyhoz … nyujtandó alázatos könyörgések. (Kassa, 1794).
Irod.: Szabó–Szögi; Szinnyei; ÚMÉL; ÚMIL; Zoványi.