SZÁVA János Zoltán, §

Csíkszépvíz, 1916. júl. 19., † Mv., 2001. júl. 27.: ortopédsebész, egyetemi tanár. – Sz. Antal és Fejér Katalin Ilona fia. Felesége: Orbók Éva-Mária (1921 – Mv., 2007), a bp.-i Pázmány Péter egyetem bölcsész karán m.-irodalom és művészettörténetből doktorált (1946). Gyermekeik: Katalin-Mária dr. (1948–), György-Dániel dr. (1955–). – Csíkszeredában a r. k. főgimn.-ban érettségizett (1934). Orvosi tanulmányait Kv.-on a FJTE végezte (1941), majd uo. egyetemi sebészeti klinikán gyakornok (1940–1944), tanársegéd (1942–44); katonaorvos frontkórházban. A 27. székely könnyű hadosztály egészségügyi oszlopánál sebész (1944. márc.–), tartalékos orvos zászlós (1944. jún – 1.–). Sárpatakon a Teleki-kastélyban, hadifogoly, majd öt hónapig betegen a focşani-i hadifogolytáborban volt fogoly (1944–45), haza engedték (1946). Adjunktus Mv.-en (1946–47). Gyergyóban és Zilahon sebész orvos (1947–48). Kinevezték tanárnak a MOGYI-ra. A mv.-i Ortopédiai, Traumatológiai és Gyermeksebészeti Klinika létrehozója, a diszciplína tanszéken docens (1949–), tanszékvezető egy. tanár, professzor (1968–); konzultáns prof. (1982–2000). Az országosan és külföldön is elismert Marosvásárhelyi Ortopédiai és Traumatológiai Iskola megalapítója. Úttörőként indította el Marosvásárhelyen a gyermeksebészet iskoláját is. Számtalan jó hírnevű szakember vallhatja magát Száva János professzor tanítványának. 18 műtéti eljárás kidolgozása fűződik nevéhez. Valóságos polihisztora volt a sebészetnek és ortopédiának, kedvelt kutatási területeit azonban mégis a gerinc- és a csonttumorok sebészete képezte. Tudományos és szakmai munkásságának elismeréseképpen 1971-ben az érdemes egyetemi tanári címmel tüntették ki. Európában másodikként csípő protézist készített. Kutatási területe: oszteo-plasztikus helyreállító műtétek, félmedence- és csigolyatestpótlás, csípő- és térdtájpótlás, a tölcsérmell műtéti korrekciója, rosszindulatú csontvázdaganat kezelése. Számos hazai és külföldi kongresszuson vett részt (Bp., Moszkva, Bécs, Párizs, Salzburg, Bad-Homburg, Münster). Több tankönyvet írt orvostanhallgatók számára. 190 dolgozatot publikált. Tagja volt a M. Ortopédiai Társ., a Román Ortopédiai Társ., a Román Traumatológus Társ., tiszteletbeli tagja volt a M. Traumatológiai Társ.-nak és az EME-nek. Érdemes Professzor c. tüntették ki (1971). – F. m.: Mozgásszervek sebészete. (Mv., 1950.); A gyermekkor sebészete. (Mv., 1962.); Curs de ortopedie (Tg. M., 1976); Ortopédia és traumatológia. (Mv., 1977.); társsz.: Sebészeti jegyzet. 1. köt. (Mv.–1953.); Részletes sebészet. 1–2. köt. (Mv., 1954.); Orvosi és sebészeti sürgősségi esetek (Horváth Endrével, Buk., 1954.); Chirurgie. Vol. 1–5) (Buc., 1955–1959.); Sebészet. 3. köt. (Mv., 1956.).
Irod.: Aranykorszak; Berekméri; Dezső István; Erdélyi Lajos: Sz. J. sebésztanár: Lehetségessé tesszük a lehetetlent (A Hét évk., 1979); Genersich; Kiss-P. – P; KKACs; Máthé Éva: A professzor hozzászól: „A hátgerincoperációk nem nevezhetők újdonságnak” (Nú., 1998. jún. 4.); MOGYE; Mv.-i örmények; Nagy L.; Nekrológ (Nú, 2001., júl.,31); Oláh-Gál Elvira: Mindenekfölött – szakmai tudás, autoritás és igényesség (Székelyföld, 2. sz., 1999. febr.); RMKK; Sz. J.: Hivatásom a gyógyítás (V. Z., 1964. aug. 22.); Száva; Száva 2012; Száva Tibor Sándor: A csíkszépvízi Száva család (Erdélyi családtörténet 1640–200) (Csíkszereda, 2000); Szöllősi 2009; Todea; Viharban.