SZÉKELY Ferenc Fülöp

? 1883 (v. 1862, illetve 1864) † Bp., 1931. okt. 26: bútorgyáros. – Békéscsabáról jött városunkba, kárpitos és asztalos mester volt. Társult Réti Ernővel (1907, 1910) és asztalos műhelyt nyitottak az akkor kaszinóános utca és Deák Ferenc utca sarkán (ma Dózsa Gy. és Forradalom tere). A mv.-i Iparkamara jelentése szerint (1911) a Székely § Réti Rt. cég üzleti körét az erdélyi részek nagy területére, Brassó, Szeben és Meggyes vidékére is kiterjesztette. Szentgyörgyi Dénes lexikonában (1912) már bútorgyárnak említi – Székely–Réti: Erdélyrészi Bútorgyár Rt.-névvel. Stílusbútorokat gyártott a két vh. között Mv.-en. A buk.-i Királyi Palota és a Peles kastély berendezéseit is itt készítették. A gyárnak Nagyszebenben, Brassóban és Buk.-ben volt kirendeltsége. A város központjában lévő üzem leégett (1942), majd lebontották, a Maros partján létesült a Simó Géza üzem, a későbbi Augusztus 23. bútorgyár, az 1989-es rendszerváltás után Mobex néven működik. A volt Farkas Mendel fűrészgyára területén épült szecessziós stílusú munkáslakások a Székely- és Réti bútorgyár munkásai számára Mv.-en (1919), „B” kategóriás műemlékek (Margaretelor / volt Hungária u. 17–18. sz.).
Irod.: Bottoni 2008 Csepreghy A. – Cs.H.; EBKL; Időtár 2; Időtár 3; Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999); Kádár Zsombor – Pál-Antal; Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec. 14.; 1992. jan. 4.; 1992. jan. 11.); Maros megyei m.-ság.4.; Máthé Éva: Híre-hamva sincs az egykori Székely-Réti bútorgyárnak (Vásárhelyi Hírlap, 2008. jan. 3.); Mv. Zsidósága; Mv.-i zsidó temető dok.; Sipos; Szentgyörgyi; Valori mureşene de patrimoniu.