SZÉKELY János, §

Torda, 1929. márc. 7., † Mv., 1992. aug. 23. sírja a mv.-i Ref.temetőben: író, költő, dráma- és esszéíró. – Felesége: Varró Ilona, író. Gyermekeik: János Jenő, szobrász; Ilona, Orbók Sándorné. – A mv.-i Hadapród iskola kadétja, az orosz fronton, a holland határ közelében angol–amerikai fogságban. A középiskolát Tordán és Mv.-en végezte (1948), a háború és hadifogság miatt megszakítással. A kv.-i BTE filozófia szakán szerzett oklevelet (1952). Az ÁIMK kv.-i szerkesztőségének belső munkatársa (1951–56); Mv.-re költözött, ahol az Igaz Szó c. folyóirat versrovatának szerkesztője nyugdíjazásáig (1956–1989). Édesapját politikai vádakkal nyolc év börtönbüntetésre ítélték (1958–), kiszabadítása érdekében olyan műveket is írt, amelyeket később nem vállalt. Első versei az Utunkban (1952), később az Igaz Szóban jelentek meg. A II. vh. után a modern m. líra nyugatos hagyományait követő míves formakultúrájú, esztétizáló költő; határozottan elkülönült a korszakra jellemző népies-realista irányzatoktól. Dokumentumokra alapozott drámáiban a diktatúrák világát mutatta be saját tapasztalatin átszűrve. Könyvdrámának szánt műveit a manapság szokatlan verses formában írta. A diktatúrák önkénye, az emberi méltóság lábbal tiprása ellen metaforikus alakban, magas művészi szinten tiltakozó művei a 70-es évek végétől kezdve találtak utat előbb a romániai m., majd a bp.-i és más mo.-i színpadok felé. Az úttörés érdeme a nagyváradi m. színházat és a rendezőt, Farkas Istvánt illeti meg. Esszéiben hangoztatta, hogy a költészet elveszítette ősi létkifejező funkcióját, az emberiség kultúrájában betöltött szerepét, ezért a saját költészetét is megtagadta. Főként kortárs román szerzők műveit tolmácsolta (M. Beniuc, I. Calovia, M. Eliade), oroszból és németből is ford. Déry Tibor-díja (1989), Szép Ernő-jutalom (1991), Ady Endre-díj (posztumusz, 1993). Életében több díjat is visszautasított. – F. m.: Csillagfényben (versek; Buk. 1953, 1955); Profán Passió (dráma; Bp., 1954); Mélyvizek partján (versek; Buk., 1957); Itthon vagyok (lírai riport; Buk., 1961); Küldetések (versek; Buk., 1962); Dózsa (Elbeszélő költemény; Buk., 1964; 1968; 1989); Virágok átka (versek; Buk., 1966); Gyermekkorom ösvényei (elb.; Buk., 1967); Maradék (vál. versek, 1954–1968; Buk., 1969); Soó Péter bánata (reg.; Buk., 1969); Az árnyék – Soó Péter bánata (regények, Buk., 1972; 1988); Caligula helytartója: Dráma (Bp., 1972); A hallgatás tornya (vál. versek, 1949–1970; Buk., 1972); Turnul tăcerii; (előszó M. Beniuc; ford. H. Grămescu (Buc., 1973); Egy láda agyag (vál. versek; Buk., 1973); Umbra – Amărăciunea lui Soó Péter; (ford. Adela-Rodica Sălăgianu; Buc., 1973); Doja (poem, ford. Andrei Fischof; Buc., 1974); Sz. J. legszebb versei. (Buk., 1976); Válogatott verseim (Korunk, 1992. aug.); Egy rögeszme genezise (esszék, bírálatok; Buk., 1978); Protestánsok (dráma; Bp., 1978); Irgalmas hazugság (dráma; Buk., 1979); A nyugati hadtest: Variációk indulótémára (reg.; Buk., 1979; 1982; Bp., 1988); Képes krónika (színmű; Bp., 1979); Vak Béla király (dráma; Bp., 1981); A mítosz értelmei (esszék; Buk., 1985); Az árnyék: Soó Péter bánata. A nyugati hadtest (reg.; Bp., 1988); Ce este norocul (ford. Marius Tabacu, előszó Marian Papahagi; Buc., 1989); Új képes krónika (Profán Passió, Caligula helytartója, Vak Béla király, Protestánsok, Irgalmas hazugság; drámák; Kv., 1991); Válogatott verseim (1992); Semmi – soha (versek, 1948–1986, a szerző válogatása; Buk., 1994; 1999); A valódi világ (esszék; Bp., 1995); A másik torony (Soó Péter bánata, A nyugati hadtest, A másik torony; Buk.–Kv., 1998); Összes drámái (Kv., 1999); A virágok átka (vál. versek; Bp., 1998); Profán passió Sz. J. versei. (Bp., 2006); Voices – Elhallgatott hangok (Székely János: Caligula helytartója; angol–m. kiad.; ford. Bertha Csilla, 2008); Három dráma (Caligula helytartója; Protestánsok; Mórok; Mv., 2009); Még egyszer a létről. Szempontok az illúziótlan gondolkodáshoz = Helikon; antológ.: Bolyai hagyaték =Marosvásárhely és vártemploma (Bp., 1990); Volt jövőkbe nézve: Válogatás a Múzsa irodalmi anyagából (Mv., 2001); társszerző: Túlélő képek / Kántor; Székely János Jenő szobrász (Sz. J., Dienes Attila, Szőcs Géza; Bp., 1995); ford.: Mihai Beniuc: Válogatott versek (Buk., 1953); Ion Calovia: Télapó (Buk., 1956); Arghezi: Kantiléna (Igaz Szó, 1965); Demostene Botez: Fúró Ferke (Buk., 1962); Eminescu, Mihai: Versek (többekkel; Buk., 1962); Mircea Eliade: Serampuri éjszakák (Buk., 1980); Mircea Eliade: Honigberger doktor titka (2 elb., ford. Kálmán Bélával; Bp., 1996); szerk.: W. Shakespeare: Romeo és Júlia. A szentivánéji álom (előszó; Buk., 1955); Szőcs Kálmán: Lelkemben gyermekkórusok (előszó; Buk., 1965); Bartalis János legszebb versei (bev., Buk., 1966); lemeze: Dózsa (1978, Nemes Levente előadásában).
Irod.: 7×7 híres mai magyar regény (Bp., 1997); A 80 éve született Sz. J.-ra emlékeztek (Nú., 2009. márc. 9.); Aranykorszak; Balázs Imre: József: Mitosz, esszé, regény (Székely János: A másik torony; Korunk, 1999. 5. sz.: 110–113); Balotă; Bérczes; Becsüljük meg hóhérainkat. Sorok Székely Jánosról = Gálfalvi; Egyedül: Székely János emlékezete (Bp., 1999); Egy hír és ami mögötte van (Nú., 1992. okt. 24.); Elek Tibor: Sz. J. (Pozsony, 2001); Elek Tibor: „…kimondani a világot” (Helikon, 7. sz., 2001. ápr. 10.); Elek Tibor: Sz. J.: monográfia (Csíkszereda, 2011); Erdélyi L 2009; Ferenczes István: Alkotó része a nagy egésznek: beszélgetés Orbók Sándorné. Született Székely Ilonával (Székelyföld, 3. sz., 1999. márc.); Fodor Sándor: Sz. János és Varró Ilona emléktáblája (Nú., Színes Világ, 2006. okt. 14.; 2008. aug. 2.); Görömbei András: A szavak értelme (Bp., 1996); Helikon; Kántor–Láng; Kántor László: Túlélő képek (Szombathely, 1989); KKMI; KMI; Kortárs MÍKL; Mítosz, esszé, regény (Korunk 1999. máj.9; Kuszálik; Kuti Márta 2010; Kuti Márta: Sz. J., a szerkesztő és levelezése. Az Igaz Szó szerkesztősége a nyolcvanas években (Mv., 2021.); Sz.János dedikációi; János úr emlékeimben = Kuti M. 2021; Markó Béla: Sz. J. igazi műfaja; János úr kegyes trükkjei = Markó Béla: Az erdélyi macska: (Csíkszereda 2010); Máthé Éva: Bonyolult irodalmi képletek: Beszélgetés Elek Tibor irodalomtörténésszel (Székelyföld, 2006, 1. sz.); MIIB; MNL; MSZL; Mv.-Balás; Mv.-i ref. temető; Sz. J.dedikációi. Halálának 25. évfordulójára; Nagy Pál: Itthoni könyv; Nagyjaink; Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen (szerk. Görömbei András; Debrecen, 2000); Oláh Tibor 1996; Páll Árpád: A szó és a jelkép (Mv., 1995); Páter Zoltán: Sz. J. és a matematika (Nú, 2001 máj. 5); Pomogáts Béla: A romániai magyar irodalom; Réthy–Váczy; RMIL; Sőni Pál: Sz. J. (S. P.: Írói arcélek. Buk., 1981); Szakolcai Lajos: A csavargó esztétikája (Bp., 1996); Szász László: Egy szerencsés kelet-európai: Sz. J. (Bp., 2000); Sz. J., a szerkesztő és levelezése. Az Igaz Szó szerkesztősége a nyolcvanas években (Látó, 1996, 4. sz.); Sz. J. [Nekrológ] (Nú., 1992. aug. 26); Sz. J.: A bűntudat természetrajza: (Memoár helyett – a politikáról) (Székelyföld, 1999. márc., 3. sz.); Szilágyi Júlia: Esszé és szóbeliség [Székely J. Ars poeticájáról] (Korunk, 2006, 8. sz.); Találkozások Európával: Bornemisza Péter Társaság (1960–1995) (Bp., 1995); Tg. M. – Mv.; ÚMÉL; ÚMIL; Veress Dániel: Gondolattöredékek Sz. J.-ról (Látó, 2000, 6. sz.); Weszely Tibor: Bolyai vonzásában (Nú., Múzsa, 2009. márc. 7., 876. sz.); Zsehránszky István: Azonos sors – felcserélhető történetek (Erdélyi Figyelő, 1994, 2. sz.); Zsehránszky István: Drámai kihívás (Nú., Múzsa, 1991. júl. 12., 14. sz.); 25 éve hunyt el Székely János –Markó Béla gondolatai – Vásárlap – a 23. Mv.-i Nemzetközi Könyvvásár lapja 2017.