Mv., 1889. febr. 9., † Bp., 1965. máj. 14.: gyógyszerész, író, szerkesztő. – Sz. Ferenc fia, Sz. József bútorgyáros testvére. – Mv.-en járt iskolába. Gyógyszerész önkéntes az I. vh.-ban és hetvenöt százalékos hadirokkantként szerelt le (1914–16). A bp.-i egy.-en gyógyszerészi oklevelet kapott (1917). Részt vett a Gyógyszerészek Szakszervezetének megalapításában (1918). A Tanácsköztársaság idején (1919) a Gyógyszertári Munkások c. lap szerk. A proletárdiktatúra bukása után eltiltották a gyógyszerészi pályától. A két vh. között különböző alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Mv.-en volt gyógyszerész, bebörtönözték, majd Magyaro.-ra települt. Bp. főváros gyógyszertári ellenőre (1945–), tevékeny szerepet vállalt az Orsz. Egészségügyi Szakszervezet létrehozásában (1945). Bp.-en a Renaissance Színházban bemutatták Az öngyilkos élete c. darabját (1926. ápr. 21). A KZST aktív tagja volt (1932–) szerepelt novelláival, ill. Hátsó utca 38 c. színdarabjának részletével, az Erdélyi Helikon írói közösséghez barátság fűzte és közölt a lapban. Regényeket és színdarabokat is írt. Örkény István méltatta munkásságát 60. születésnapján. A Gyógyszerész c. szakszervezeti lap felelős-, majd főszerk. (1946-tól), az Acta Pharmaceutica Hungarica felelős szerkesztője (1953–56). Nyugdíjasként részt vett a Gyógyszerészet c. szaklap szerkesztésébe (1957–). Az MNK kiváló gyógyszerésze. – F. m.: Csendes séták (Mv., 1914); A csönd (versek, Bp., 1916); Hazug király (reg., Bp., 1921); Porcellángyár (színdarab, Bp., 1925); Az öngyilkos élete (dráma, Bp., 1926); A Csehi-család (reg., Kv., 1928); Csendes séták (versek; Bp., 1932).
Irod.: Dsida; Helikon 1924–1944; Marosi-Helikon; Marosi-KZST; Molter 1.,3.; Mv. és a háború 1.; Ökrös; Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Réthy–Váczy; RMIL; ÚMÉL.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE