1896., † Mv., 1945. szept. 23.: bútorgyáros, író. – Sz. Ferenc és Hermina fia. – Felesége: kaáli Nagy Irma, a Kultúrpalota Könyvtárában dolgozott (1958–60 körül). – Folytatta apja elkezdett munkáját. A mv.-i gyár, a Székely és Réti erdélyrészi bútorgyár R. T., családi vállalkozás volt, dolgozott benne minden családtag. József a kereskedelmet vezette, felesége a könyvelőségen dolgozott. Mv.-en a gyár termékei iránti kereslet növekedésével, megindították a felső vasútállomás mellett a lemezgyárat és panelüzemet, 500 munkást alkalmazott. A munkások munkatársnak és nem munkaadónak tekintették. Működött kirendeltségük Buk.-ben is, bútorokat a Peles és Pelisor kastélyokba is szállítottak. A gyárat felgyújtották (1943). Művelt ember volt, több nyelven beszélt, pártolta a kultúrát, értékes könyvtárat létesített a maga számára, és munkáskönyvtárat is alapított. A MNSZ alapító tagja, a demokrácia eszméjének harcosa. A Mv.-re látogató írók és művészek gyakran nála vendégeskedtek. Móricz Zsigmond többször szállt meg nála (például 1941-ben), Illyés Gyula, Márai Sándor és Kosztolányi Dezső, Tamási Áron, Kacsó Sándor, Tompa László, Déry Tibor (is 1948-ban) vendégei voltak a mv.-i szerepléseik alkalmával. Antalffy Endre finom úriembernek nevezte, nagy volt az áldozatkészsége írta róla a legjobb barátja, Molter Károly. Közeli barátja Berde Mária. Cikkei és novellái a Zord Idő, Pásztortűz, Napkelet, Szabad Szó, Tükör hasábjain jelentek meg.
Irod.: családi inf.; Helikon 1924–1944; Hitel (1995. dec.); Máthé Éva: Volt egyszer egy valódi mv.-i gentlemean (Argus, 1995. febr.); Máthé Éva: Híre-hamva sincs az egykori Székely-Réti bútorgyárnak (Vásárhelyi Hírlap, 2008. jan. 3.); Marosi-Helikon; Marosi-KZST; Molter 1., 2., 3; Molter: Mv.; Molter Károly: Sz. J.: [Nekrológ] (Szabad Szó, 1945. szept. 26.); Eltemették Sz. J.-t (Szabad Szó, 1945. szept. 27.); Ökrös; Sebestyén Mihály 2000; Sipos.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE