SZÉKELY Mózes, siménfalvi

Székelyudvarhely, 1553.k.† Brassó síkján, 1603. júl.: kamaraispán, kapitány, királybíró, fejedelem. – Apja János deák, literati János, székely lófő († 1591. okt. ), Udvarhelyszék jegyzője (1556), a sófalvi sókamra ispánja (1568). Testvérei: István, János, Péter. Felesége: 1.Bodoni Balázs Erzsébet (esküvő, 1584. dec. 27.) († 1585) a homoródszentpáli Kornis Anna, Kornis Farkas leánya.. – Fiatalon apja mellett sókereskedő, majd katonának állt Báthory István hadseregébe (1575). Részt vett a Báthori István fejedelem Bekes Gáspár ellen vívott harcában (1575. jún. 1.-júl. 9.), a döntő ütközetben Kerelőszentpálnál az udvari lovasságot és a gyalogos testőröket vezényelte. Kornis Farkassal együtt elkísérte Báthorit Lengyelo.-ba (1576) és itt sikeresen részt vett az oroszok elleni harcokban, Báthori István „szentelt vitézzé” avatta és címert adományozott neki. Sófalvi sókamarás (1583). Báthori Zsigmondtól birtokokat kapott (1583. jún. 10.) Lövétén, Siménfalván, Körösön, Segesvárszékben, majd Lövétén a kincstár kezén lévő összes birtokokat és tartozékaikat megkapta (1591–). Udvarhelyszék kapitánya és királybírója. Több hadjáratba vett részt: Péter moldvai vajda ellen (1591), a rácok megsegítésére küldték (1594), a tizenötéves háborúban (1593–), a törökök ellen (1598), a schellenbergi csatában alvezér (1599. okt. 28). A havasalföldi hadjárat után Báthori Zsigmond birtokadományokkal jutalmazta: Belső-Szolnokban (1597), megkapta Solymos várát is (1598. márc. 1.). Mihály vajda oldalán (1600), a moldvai hadjáratban, az erdélyi seregek hadvezére, a goroszlói csatában (1601. aug. 3.), a Giorgio Basta császári generális helytartósága ellen, a Habsburg – ellenes politika élére állt. Mv.-re menekült családtagjaival a harci események elől (1599) ezért Mihály vajda megparancsolta katonáinak, hogy Vásárhelyt ne bántsák., majd Lengyelo.-ba menekült és Báthori Zsigmond újabb visszatérését készítette elő. Basta vezetésével a császári had, az erdélyi felkelők támogatásával Miriszlónál szétverte Mihály vajda seregét (1600. szept. 18.). A marosszéki székely hadak hozzá csatlakoztak (1603), aki Nyárádtőnél tartózkodott és a várostól élelmet kért. Célja volt egy független erdélyi fejedelemség megalapítása. Erdély fejedelme (1603. máj. 1. vagy 9.–), egész udvarával unit. vallású volt. Basta az általa nemrég trónra jutatott Radu Şerban havasalföldi vajdával összefogva a Brassó mellett vívott zernyesti csatában megverte seregét, elesett és vele együtt az erdélyi nemesség színe java is (1603. júl. 17.). Székely Mózes utca létezett Mv.-en (1934–1941).
Irod.: Horn Ildikó: Erdélyi unit.16. sz.; Időtár 1.; Kénosi–Uzoni 2.; Mihály János: Sz. M. (Örökségünk, 2. sz., 2007); Vigh; Székelység tört.