SZÉKELY Sándor, aranyosrákosi

Székelykál, 1797. szept. 13., † Marosszentkirály, 1852. jan. 22.: költő, unit. lelkész, püspök, pedagógus. – Apja: Székely István unit. lelkész volt Székelykálban. Felesége. Fodor Sára. – A család Aranyosrákosra költözött, az elemi iskolát itt végezte. Székelykeresztúron az unit. gimn.-ban tanult (1808–14), Kv.-on tógás diák (1814–20); az etimologisták köztanítója (1818–19); a kir. líc.-ban jogot (1819–20); az unit. főisk.-n teológiát tanult. Bécsben a prot. teol. tanintézetben végzett (1820–22) Gondos nevelésben részesült, kitűnően játszott hegedűn, Bécsben műkedvelői koncerten is közreműködött, szívesen énekelt, unitárius egyházi énekeket is írt. Az Erd. Múz. munkatársa (1816–). A bécsi prot. teol. int. ev. teol. fakultásának hallgatója (1821–). Tordán ev. lelkész (1822–), egyúttal a gimn.-ban a teológia, valamint a görög és német nyelv tanára (1823–32), a kv.-i unit. főgimn.-ban tanár (1832–), majd igazgató (1836–38). egyházkerületi főjegyző (1838–43), püspökhelyettes (1843–45), a homoródalmási zsinaton püspökké választották (1845. aug. 24.–52), beiktatták (1846. jún. 30.). Meghalt Marosszentkirályon püspöki körútja alkalmával. Felette Gyöngyösi István tartott gyászbeszédet. Költészetétére a romantika hatott, nemzeti mitológiát teremtett. Történelmi és egyháztörténeti műveket is írt. Átdolgozta és bővítette több mint hatvan új darabbal (tizenhetet maga szerzett) az unitárius Énekeskönyvet (1837). Írásai megjelentek: Erdélyi Múzeum, Szépirodalmi Ajándék, Hebe, Koszorú, Uránia, Aglaja, Tudományos gyűjteményben. A családja ajándékozta kéziratait a kv.-i Unit. Gimn.-nak. – F. m.: A székelyek Erdélyben: Hősköltemény három énekben (Hébe [zsebkönyv], 1823; Torda, 1895; Bp., 1897; Bp., 1904); Unitária vallás történetei… (Kv., 1839); Világtörténetek, I—II. (Kv., 1844); Erdélyország történetei hiteles kútfőkből (Kv., 1845); Szent beszédek (Kv., 1845), antológ.: Versekben tündöklő Erdély (Kv., 1941).
Irod.: Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); Bölöni Domokos: A székelyek Erdélyben (Nú., 1997. márc. 5.); Encyc. Hung.; Erdélyi unit. 1848–49.; Gaál Gy.; Gaál 2001; Gál Kelemen: A kv.-i Unit. Koll. Története (Kv., 1935); Gyöngyössy István: Erdélyi unit. Püspök néhai Székely Sándor úr gyászemléke (Kv., 1852); Házsongárd; Horváth István magyar irodalomtörténete (Bp., 1932); Jakab Elek: A. Sz. S. (Figyelő, 1882); Kelemen; Kriza levelezés; Málnási; MÉL; Pintér; Rugonfalvi Kiss; Simó János: Az unit. egyház története főbb fonásokban (Kv., 1898); Szabó–Szögi; Szinnyei; Szinnyei J; Szőcs István: Tündérkert külön bejárattal (Helikon, 6. sz., 1998. márc. 25.); ÚMÉL, Az unit. vallás Dávid Ferenc korában és azután (Kv., 1910); ÚMIL; Varga Dénes. A Tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907); Zoványi.