Marosszék nemes családjainak egyike. Sz. János, mint primor lustrált Szentrontásról (1614). Már a XVII. század elején e helyről írta előnevét, mely néha szent-rontási (jobban szent-Trontási (azaz S. Trinitas) alakban fordul elő. Közülük Kristóf kir. pénztárnok Küküllő megyében (1771), táblai számfölötti ülnök (1784); Péter (1771-ben) valóságos, Ferenc számfölötti ülnök Marosszékben; Elek kir. táblai val. ülnök (1784); Kristóf Küküllő megyében szolgabíró (1794), főbíró (1810-ben); Domokos Kv.-on jezsuita (1773). gy. fejérvári kanonok és küküllői főesperes (1796); Kata férjével, Tompos Jánossal 3200 ftot alapítványoz a mv.-i szemináriumra (1781); János Marosszék alkirálybírája (1810); Benedek dulló és adóíró biztos Marosszék abódi járásában (1827-ben), fürdés közben a vízbe fúlt; Kristóf főbíró Küküllő megyében (1831 körül); Antal Marosszéki alkirálybíró, meghalt 1854. előtt. Még néhány nőtagját említhetjük a családnak, illyenek: Mária, Száva Gáborné (1770. körül); Anna, Máriaffy Lajosné; Mária, Maksay Gáborné, Szásznádoson birtokos; Anna, Bóér Ferencné Mikefalván birtokos. Irod.: Nagy Iván; Pálmay.