SZILÁGYI, ákosfalvi

A család neve Tolvaj volt. Tolvaj János Rákóczi György beleegyezésével a Szilágyi nevet vette fel és adományképen birtokokat kapott Ákosfalván, Cserefalván és Ménesen. (1630). Sz. Lajos kir. tszéki bíró és gyermekeinek régi magyar nemességét s az »ákosfalvi« előnév használatához való jogukat a m. kir. belügyminiszter 1917. dec. 19-én 140.984/1917. sz. a. ismerte el Közülük: Mihály 1681–1690. Marosszék alkirálybírója; László † 1709. 1681–1688. erd. fejed. nemesapród 1708. Marosszék alkirálybírója; János † 1777. 1752. Marosszék kir. főpénztárnoka; János sz. 1674., † 1733. 1710–1721. Marosszék alkirálybírója 1721. kir. főpénztárnoka; József † 1743. 1713–1743. Marosszék főjegyzője, 1715. orsz. gyűl. követe; Sámuel Marosszék főbiztosa (1727–32); Sándor * 1760. 1743–1745. Marosszék alkirálybírója, 1760. kir. táblai ülnök, a marosi ref. egyházmegye gondnoka; Mihály † 1762. 1745. Marosszék levéltárnoka, 1748–1751. főjegyzője, 1751. orsz. gyűl. követe, 1753–1754. alkirálybírója; Józef † 1803. 1777. Marosszék aljegyzője 1778–1796. alkirálybírója, 1790–1791. orsz. gyűl. követe; József királyi hivatalos (1791); Farkas sz. 1770., † 1812. 1803–1809. Marosszék főjegyzője. Idősb Károly táblabíró, és ifj. Károly aljegyző és levéltárnok Marosszékben (1848. előtt.); Károly 1801. marosszéki insurgens hadnagy; Sándor dulló biztos (1836. körül); Imre Dézsváros főjegyzője. Mihály Belső-Szolnokban szegények ügyvédje (1848. előtt.); Károly † 1848. Marosszék levéltárnoka és tb. jegyzője. Az ákosfalvi ref. templomot Szilágyi Sándor és felesége Patkós Judit építtette (1752). A Szilágyi család kriptája Ákosfalván van.
Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay; Sepsiszéki.