SZILÁGYI János, § Szilágyi Ioan

Megosztás:

Csombord, 1866. okt. 6., † Mv., 1962. ápr. 1.: orvos, tisztiorvos, a tüdőgondozó vezetője. – Felesége: Ferencz Gizella (1871? – Balatonfüred, 1928. okt. 1. Mv.-en temették okt. 4.). Ferencz Mihály Zsigmond dr., Ferencz Anna és dr. Csíki László testvére. – Szászvároson végezte a Kun Kocsárd Koll.-ot, majd orvosi diplomát szerzett. A XX. sz. elején került Mv.-re, a Tüdő Kórházban főorvos lett (1906–08). Az I. vh. idején a mv.-i főgimnázium kórházában az orvosi teendőket látta el. Hamar észrevette, hogy itt több áldozatot szed a tüdőbaj mint máshol és élete céljának tekintette az ellene való harcot. Dolgozatot írt a tuberkulózisról vagy gümőkorról vagy szárazbetegségről ahogy akkor nevezték (1906) és felolvasta a mv.-i Szövetkezeti Társaskör gyűlésén. Megszervezte a tüdőbaj elleni védekező egyesületet, melynek ő volt a titkára. Megelőző intézkedésként felvilágosító munkát, rendelők létesítését és a lakásviszonyok javítását javasolta. Kérte a hatóságokat, hogy építsenek szanatóriumokat, erdei üdülőket, vidéki falusi kolóniákat, tengerparti gyógyintézeteket és kórházakat. Ingyenes orvosi rendelőt tartott fenn tüdőbajosoknak, ebbe betársult később Horváth Jenő orvos is. Városunk lakói egészségügyi helyzetének javítására a leghatásosabbnak a csekély havi díjazású házi orvosi intézmény széleskörű kifejlesztését javasolta, elképzelése szerint szükséges háziorvos minden olyan családnak, ahol sok a gyerek, TBC-s vagy más állandó beteg vagy öreg van, ő maga is sok családnak volt háziorvosa, akiket hetenként látogatott és lakásukon kisebb műtéteket is végzett. Régi házak lakóit igyekezett meggyőzni, hogy vágassanak nagyobb ablakot, hogy süssön a nap be. A Csontos családból nősült. Felépíttette Mv.-en a Bolyai u. 4. alatti kétemeletes, szecessziós stílusban épített lakóházát (1911–12), ott volt a rendelője. Irodalompártoló volt, lakásán működött az első vásárhelyi irodalmi szalon, a „szalon szabadlíceum”, ahol előadást tartott többek közt Antalffy Endre, Berde Mária, Molter Károly. Az államosítás után kitették házából, vagyonát elvesztette, később a Mezőgazdasági Bank épülete lett. Ez nem törte meg, segítőkészsége, tudásvágya megmaradt. 80 éves korában elment Borbáth doktorhoz a szülészetre császármetszést nézni. 89 éves korában újból megházasodott, elvette Kiss Tamás volt koll.-i tanár özvegyét. 95 éves korában halt meg. Királyi kitüntetésben részesült (egészségügyi arany érdemkereszt), a tüdővész elleni évtizedes védekezésben felmutatott eredményeiért (1931). 50 éves működése alakalmával a helyi tüdőgondozás szolgálatában Aranydiplomával tüntették ki (1942). – F. m.: Összefoglaló a „Maros-Vásárhelyi Szövetkezeti Társaskör” 1906. október hó 6. ülésén. (Mv., 1906.); A tuberkulozisról vagy gümőkorról (Mv., 1906); A tüdővész ellen védekező egyesület feladatai. (Mv., 1908).
Irod.: családi inf.; Almanah Tg.M.; Fülöp–Ferencz; Időtár 3; Man: Tg. M.; Marosi-KZST; Mv. és a háború 1.; Sipos; Szinnyei J; Ökrös; Todea.