SZŐTS Sándor

Jedd, 1853. febr. 26., † Déva, 1905. dec. 5.: ref. lelkész. – Szőts Farkas ref. tanár és író testvéröccse. Felesége: Becsky Mari. Gyermekeik: Árpád, Lajos, Sándor és Anna. – A gimn.-i tanfolyamot a mv.-i Ref. Koll.-ban, a teológiát Bp.-en végezte. Gr. Toldalagi Viktor házánál nyert nevelői alkalmazást (1874); innen mint a Stipendium Bernardinum élvezője Utrechtbe ment a Hittud. Karon hospitálni (1875); Török Pál ref. superintendens hazahívta s a bp.-i ref. gyülekezetben mint segédlelkész és vallástanár kapott állást (1876); az egyetemen mint rendkívüli tanuló Horváth Cyrill, Salamon Ferencz, Szász Károly és Pauler Tivadar előadásait hallgatta. A dévai ref. gyülekezet rendes lelkészévé választotta (1878–); A Hunyadi-féle ódon templom restaurációjára közadakozásból 10,00 ftos alapot gyűjtött. A Prot. Egyh. és Iskolai Lapnak Ballagi Mór szerkesztése alatt munkatársa volt; azután is írt a lapba; az Erdélyben (Marosvásárhely 1876. 5–20. sz. Nőnevelésünk javítása érdekében); a Hunyadban; a Hunyadmegyei Tört. és Rég. társulat Évkönyvében; a Protestáns Uj képes Naptárban; a M. Polgárba, Ellenzékbe, az Egyházi Szemlébe s az Erdélyi Prot. Közlönybe. – F. m.: A dévai ref. templom és régiségei. Számos képpel. (Kolozsvár, 1898). Álneve: Sóváradi.
Irod.: Gyászjelentő; Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei.