TAMÁS Ferenc, §

Mv., 1922. okt. 3., † Mv., 2012 ?: színművész. – Mv.-en a Ref. Koll. tanulója (1929–41), katona (1941–45), majd az OGYI hallgatója (1945–46). Kemény János kérésére elhagyta az orvosi egyetemet és a mv.-i Székely Színházhoz szerződött (1946–) és Mv.-en működött nyugdíjazásáig (1946–86), de alkalmanként továbbra is fellépett (1991). Színes egyéniség, sokoldalú művész, kitűnő poentírozó készséggel. Szerepeinek száma mintegy másfél százat tesz ki. Legnagyobb sikereit a méltatlanul megbántott, igaztalanul szenvedő vagy ellenkezőleg, a másokat megbántó, alaptalanul üldöző figurák megelevenítésével érte el. Hunyadi László díjat kapott (2005). – F. sz.:: Valér (Moliére: A fösvény, 1947); András (Szigligeti: A csikós, 1948); Bobcsinszkij (Gogol: A revizor, 1952); Szolgabíró (Brody S.: A tanítónő); Crafts (G.B. Shaw: Warrenné mestersége, 1956); Pityorkin (Gorkij: Vassza Zseleznova, 1957); Madaras (Sütő A.: Tékozló szerelem, 1962); Mitch (Williams: A vágy villamosa, 1965); Morosan (Csiky G.: Buborékok, 1967); Banquo (W. Shakespeare: Machbeth), Demagog (Méhes Gy.: Noé bárkája, 1969); Rankin (Shaw: Brassbound kapitány megtérése, 1970); Miklós (Raffai S.: Diplomások); D’Orsigny (M. Bulgakov: Képmutatók cselszövése, 1973); Dvojettocsije (Gorkij: Nyaralók, 1974); Csebutikin (Csehov: Három nővér, 1975); Nonancourt (E. Labiche: Az olasz szalmakalap, 1976); Trajan (T. Muşatescu: A szélkakas, 1979); Miska ban (Katona J.: Bánk bán, 1981); Ory, főinkvizítor (Sütő A.: Csillag a máglyán); Viki (Kincses E.: Porond); Sodró Antal (Csiky G.: Cifra nyomorúság, 1982); Gh. Panait (T. Muşatescu: Szilveszteréji álom, 1983); Nagyapa (Bródy S.: A dada, 1984); Robert (E. Labiche: Szemfényvesztők, 1985); Dinu (H. Lovinescu: Egy tiszteletre méltó ház, 1985); Ghighi Mirescu (H. Lovinescu: A Boga nővérek, 1986); Alexandru Filimon (V. Eftimiu: A csavargó), Borbíró (Móricz Zs.: Úri muri, 1990). – F. r.: Gorbatov, B.: Apák ifjúsága (Lohinszky Loránddal, 1953); H. Lovinescu: A lerombolt fellegvár (1958).
– Irod.: Gyárfás L. Miklós: T. F. (V. Z., 1981. máj. 10.); A Hét évk. (1982); Kántor–Kötő; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 150 (Új Élet, 1976, 19. sz.), KKACs; Kuszálik; Máthé Éva: Mikor a színészre még felnézett az ember… (Nú., 1996. ápr. 18.); MSZL; Oláh Tibor: Brávó Frici! (Nú., 1990. dec. 4.); RMKK.