TARISZNYÁS Márton

Ditró, 1927. szept. (nov?) 29., † Gyergyószentmiklós, 1980. okt. 9.: muzeológus, helytörténész, néprajzkutató. – dr. T. Márton (1887–1961) és T. Lujza fia. Felesége: Gáll Julianna (1930–2003). A kv.-i BTE-en történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1951). Egyetemistaként, a Bolyai-egy. megbízásából néprajzi gyűjtést végzett (1948–51). A mv.-i tartományi múz. munkatársa (1951–52), letartóztatták, közrend elleni izgatás vádjával börtönbüntetésre ítélték (1952–55). Tekerőpatakon tanított (1955–56). Az általa megszervezett gyergyószentmiklósi tájmúzeum, Gyergyói Múz., igazgatója volt (1956. szept. 1.- haláláig –80). Gyergyó történetével, valamint az erdélyi örménység tört. néprajzával foglalkozott. Tanulmányai és cikkei az Alutában, Csíki Múz. Közlm.-ben, a Hétben, a Korunkban, a Marisiában és a Művelődésben jelentek meg. – F. m..: Gyergyó történeti néprajza (Buk., 1982); gyűjteményes köt.: A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban = Népismereti Dolgozatok, (Buk., 1978); Gyergyó néprajzi megismerésének múltjából (Korunk Évk., 1979); Kövi Pál: Erdélyi lakoma. (Buk., 1982).
– Irod.: Réthy–Újvári–Váczi, Száva 2012, ÚMÉL.