TELEKI Domokos, § széki gr.

Mv., 1810. ápr. 1., † Kv., 1876. máj. 1., Gernyeszegen temették a családi kriptába. Márvány emléktábláján a felirat: „Széki gr. Teleki Domokos a jeles államférfiú és író, a nemes szívű ember és barát, szerető férj és családapa nyugszik itt szülői, testvérei, gyermekei és neje körében. A haza, egyház és családja áldják porait”: dr. politikus, történész, a m. főrendiház örökös tagja, alsóházi képviselő, az Erdélyi Ref. Egyházkerület főgondnoka, a görgényi, marosi ref. egyházmegyék és a mv.-i főtanoda és egyházközség főgondnoka MTA vezetőségi tagja. – T. József főkormányszéki tanácsos (1777–1817) és gr T. Zsófia (1784–1844) fia. Felesége: 1. (1835) losonczi br. Bánffy Jozefa (1810. okt. 31–1841. okt. 20. Gernyeszegen temették), B. György (1772 – Kv., 1831. dec. 23.), Kolozs megye főispánja és Bája Mária (1786. júl. 4. – Kv., 1871. aug. 28.) leánya. Testvérei: Emilia (†Kv., 1843. máj. 28.); Albert. Gyermekeik: Zsófia br. Vay Béláné (Gernyeszeg, 1836. júl. 20. – Gleichenberg, 1898. júl. 12.); Józefa gr. Teleki Sándorné (1838. okt. 20. – 1915. jan 21.); 2. gr. Teleki Klementina (1827–1894, az esküvő 1847. nov. 14-án), aki kisdedóvót és gyermekmenhelyet alapított. Gyermekeik: Ilona, gr. Bethlen Istvánné; Géza. (1850–1882). – A nagyenyedi ref. koll.-ban tanult (1821–29), Mv.-en joggyakornok (1829–30), a pesti egy.-en joghallgató (1831), s az év végén jogi szigorlatot tett. Ügyvédi oklevelet szerzett (1831). A távollevők követeként vett részt a pozsonyi ogy.-en (1831). Ekkor került be gr. Széchenyi István környezetébe, és a reformeszmék lelkes híve lett. Pest-Pilis-Solt vm. t. főjegyzője (1832–33). Apjától örökölte a gernyeszegi kastélyt. Visszatért Erdélybe (1833). Része volt a mv.-i Kaszinó megalapításában (1832). Bekapcsolódott a reformmozgalomba (1834), az erdélyi ogy.-eken Küküllő, majd Zaránd vm. követeként szorgalmazta gazd. és politikai reformok megvalósítását. A ref. egyházban is jelentős szerepet vállalt: a küküllővidéki egyházmegye, valamint a székelyudvarhelyi ref. koll. főgondnoka (1839–42) volt. Megalapította az Erdélyi Gazdasági Egyletet (1844. jan. 21). Cikkei jelentek meg a Pesti Hírlapban és az Erdélyi Híradóban. Az utakról c. írásában az országos úthálózat kiépítését szorgalmazta, s részletes szaktanácsokat is adott. (Erdélyi Híradó, 1842). Királyi hivatalosként és a Küküllő megye követeként részt vett az erdélyi ogy. vitáiban (1841. – 1842. jan. 27., 1843. ápr., 1847. jún.). Szász Károly társaságában hosszabb utazást tett a német államokban és Nagy-Britanniában (1844), részt vett a pozsonyi ogy.-en (1844–45). Száz aranyat tűzött ki egy olyan pályamunka megírására, amely a reform közgazdasági jellegű intézkedéseivel foglalkozik, maga pedig cikksorozatot közölt az erdélyi birtokpolitika időszerű kérdéseiről. Államilag támogatott gyáripart sürgetett és a fiatalok számára ipariskolát és műegyetemet. Angliában, majd Franciao.-ban járt (1845–46). Az ogy.-ben az úrbéri ügyek rendezésében vállalt szerepet (1846) és ebben az évben felszabadította a jobbágyait és a gernyeszegi eklézsiának földet adott. Részt vett a pozsonyi (1847–48 fordulóján) és az erdélyi ogy.-en (1848 tavaszán). Az első népképviseleti ogy.-ben Küküllő vm. követe (1848. júl.–). Az uniós bizottság tagjaként többször állást foglalt a székely kérdésben, erről az ogy. plénuma előtt beszámolt; betegsége miatt Gernyeszegre, az örökölt kastélyba vonult vissza (1848–), az ogy.-t Debrecenbe nem követte (1848. nov.). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után teljesen visszavonulva Gernyeszegre gazdálkodással és tört. tanulmányokkal foglalkozott. Nála volt titkár és nevelő Gyulai Pál (1848–53), aki rendezte a 6000 kötetes könyvtárat is. Deák Ferenccel rendezte a mv.-i Teleki-könyvtár kéziratos anyagát (1851–59), nyolc évig dolgoztak együtt, tanulmányozva Erdély történetét a Habsburg uralom alatt, e tanulmányok eredményei később megjelent munkái. A ref. koll. főgondnoka volt (1856–76). A téli hónapokat Kv.-on töltötte, ahol gr. Mikó Imrével együtt dolgoztak az EME megalakításán. Ismét részt vett a politikai életben (1861–), a m. főrendiházban szorgalmazta Erdély és Mo. mielőbbi unióját. Kv.-on kir. hivatalosként részt vett az uniót megerősítő erdélyi ogy.-en (1865), azután Marosszék képviselője az alsóházban (1866–75). A M. Orvosok és Természetvizsgálók nagygyűlésének elnöke volt Mv.-en (1864), a MTA rendes tagja (1855). A főrendiház örökös tagja. Az erdélyi ref. egyházker. és a mv.-i ref. koll. főgondnoka (1856), tagja az egyházi tanácsnak. Gernyeszegen megépítette az iskolaépületet (1863), ami még ma is áll. A gernyeszegi ref. eklézsia főkurátora, nagyobb javításokat végeztetett a ref. templomon, ő építtette a templom fala mellé a pitvart. A Mv.-i Takarékpénztár elnöke (1868). 6000 ft.-os alapítványt tett a székelyudvarhelyi ref. Koll. Számára. Költeményei megjelentek a 30-as, 40-es években a Társalkodóban, a Koszorúban és más lapokban. Ezután hírlapokban jelentek meg cikkei: Pesti Hírlap, Erdélyi Híradó, Pesti Napló, Bp.-i Szemle, Századok-ban, valamint az Unio c. zsebkönyvben, a MTA Évkönyvében, Szigeti albumban . Országgyűlési beszédei a Naplóban. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. – F. m..: Malomizi gróf Kendeffi Ádám emléke (Kv., 1834); Az ifjúsághoz: Óda (h.n., é.n.); Unio-hangok (Kv., 1848); Gróf Széchenyi István emlékezete (Bp. Szle, 1860); A két kalugyer Erdélyben (Bp. Szle, 1863); A Hóra-támadás története (Pest, 1865); Siebenbürgen und die österreichische Regierang in den letzten vier Jahren. Névtelenül (Leipzig, 1865); Erdély három államférfia a XVIII. században (Bp. Szle, 1867); Képviselői jelentés Marosszék felső kerületi választóihoz (Mv., 1872); A székely határőrség története (Kiad. Szabó Károly; Bp., 1877); antológ.: Unio zsebkönyv 1848 (Kv., 1848); Deák Farkas: Emlékkönyv a magyar irodalomból (Bp., 1862); A M. Orvosok és Természetvizsgálók 1864. aug. 24. – szept. 2. Mv.-en tartott X. Nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai (Pest, 1865); Toldy Ferenc: A magyar politikai szónoklat kézikönyve (Pest, 1866).
– Irod.: Apor – Oláh-Gál; Bartoniek Emma: M. történeti forráskiadványok (Bp., 1929); Basta; Bényei; Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Mo.-on (Bp., 1922–37); Bianu, Ion: Catalogul manuscriptelor rom. (Buc., 1907–13); Bicsok–Orbán; Biás István; Bíró; Bíró József; Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); Bocsor István: Mo. történelme különös tekintettel a jogfejlésre (Pápa, 1861–69); Böjthe Andor; Bizottmányi jelentés az EGE és a kv.-i Ker. és Iparkamara által Kv.-on 1857. nov. 18–23. rendezett gazdászati és iparkiállításról (Kv., 1858); Castellum Értesítő (2000, 3. sz.); Deák Farkas: Emlékkönyv a magyar irodalomból (Bp., 1862); Deák Farkas: Gróf T. D. emlékezete (Bp., 1881); Egyed Ákos: 1848 erdélyi magyar vezéralakjai (Mv., 2004); EM; Az EME háromnegyedszázados tudományos működése (Kv., 1937); Emlékkönyv az EME félszázados ünnepére (Kv., 1902–42); Entz–Kovács; Ferenczy-Danielik; Gábor Attila: Egy „elfelejtett” T. (Nú., 1999. nov. 16.); Gernyeszeg; Gyászjelentő; Halotti beszédek; Hőke Lajos: Mo. újabbkori történelme (Nagybecskerek, 1893); Időtár 1; Időtár 2; Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790–1848 (Bp., 1926); Kádár – Pál-Antal; K.L. Műv. tört. tan. 2.; Kelemen Lajos: Gróf T. D. előadása könyvekről (Pásztortűz, 1933); Kemény Ferenc: Magyar pedagógiai lexikon (Bp., 1933–34); Kelemen Lajos 2006; Koncz; Krón. Füz. (1939. 4/9); Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei (Bp., 1927); Kőváry László; Kristóf György: A Királyhágóninneni írók Erdélyben (Kv., 1942); Lakatos Sámuel: Ötven év a mv.-i Casino életéből 1833–1883 (Mv., 1886); Levéltári gyászj.; A magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901–25 (Bp., 1929–36); Makkai László: A magyar könyvgyűjtő kézikönyve (Bp., 1939); Maros – műemlékek; Mentovich Ferenc: Emlékbeszéd gróf T. D. felett (Erdélyi Prot. Közi, 1876); MÉL; Mikó Imre gróf levele gróf Teleki Domokoshoz az E.M.E ügyében = Kelemen Lajos 2006; MIL; MNL; MNZSK; Okmánytár; Oláh-Gál Róbert: Bolyai János, Széchenyi István és T. D. (Nú., Színes Világ, 2010. márc. 13.); Paget; Pál-Antal 2004; Pál-Antal 2009; Papp Miklós: Itt is ott is (Bp., s.a.); Parádi, Pokoly; Rados Jenő: Magyar kastélyok (Bp., 1931); Politikai Mo. (Bp., 1912.14); Régi magyarkönyvkötések Végh Gyula színes rajzaiban (Bp., 1936); RNL; Rugonfalvi Kiss; Sándor József; Sándor József: Emlékezés gr. Kornis Viktor és gr. Teleki Domokos EMKE alelnökökre (Kv., 1907); Sándor József: Okmánytár Erdély legújabb jogtörténelméhez 1848–95 (Kv., 1865); Siklóssy László: Gyorskocsin Erdélyben (Bp., 1927); Szász Domokos: A közügyek bajnoka. Emlékbeszéd legidősb gróf T. D. végtisztességére (Kv., 1876); Gr. Széchenyi István levelei (Bp., 1889); Szépréti: Régi és új világ; Szeremlei Sámuel: Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta Mo.-on (Bp., 1874); Szilágyi, Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai 1848–49 (Pest, 1850); Szinnyei Ferenc: Novella és regényirodalmunk a Bach korszakban (Bp., 1939–41); Szinnyei; Szinnyei J.; Szinnyei J. – Sz.J.; Szotyori; Toldy; Tábori Kornél: Titkosrendőrség és kamarilla (Bp., 1921); Tg.–Mureș – Mv.; Toldy Ferenc: A magyar politikai szónoklat kézikönyve (Pest, 1866); ÚMÉL; Unió zsebkönyv 184; Ürmössy.