TELEKI Ferenc, széki gr.

Nagyvárad, 1787. febr. 26., † Sáromberke, 1861. dec. 11. a családi Teleki-kriptába temették: cs. kir. kamarás, kapitány, matematikus. – T. Sámuel kancellár és iktári Bethlen Zsuzsanna fia. Felesége: losonczi br. Bánffy Erzsébet (Bécs, 1794. júl. 28.– Sáromberke, 1853. szept. 1.). Esküvő: Cég 1810. jan. 14. Gyermekeik: Sámuel Ferenc (1819–1882); Erzsébet br. Vay Lajosné (1812–1881), Ágnes waldecki és pyrmonti Herczeg Hermanné (1814–1896); Róza gr. Solms-Baruth Frigyesné (1818–1890). – Tanulmányait házitanítók irányításával Sáromberkén és Bécsben végezte. Az erdélyi matematikus és filozófus Sipos Pál a kiváló matematikus és geométer volt a tanítója (1795–96). Talán neki köszönhette matematikai érdeklődését. Tanulmányait Németországban Göttingenben egészítette ki. (1808) A cs. és k. székely huszárezred hadnagyaként különböző mo-i városokban földméréseket végzett. Optikai és földméréstani problémákkal foglalkozott. Korában földméréshez, térképezéshez nehézkes, több ember segítségét igénybevő teodolitokat használtak. Feltalált egy kézben tartható szögmérőt (1812). Találmánya kivitelezését egy Voigtländer nevű fiatal bécsi technikusra bízta, akiből később milliomos lett egy másik találmány, a Petzval József-féle akromatikus lencserendszer előállítása révén. Feltalált még egy a napmagasság meghatározására szolgáló csillagászati eszközt (1812), melynek leírása nyomtatásban is megjelent (1817). Friss hírlapokkal gyarapította a Teleki Tékát. Sáromberkén új iskolát és tanítói lakást építtetett (1824). Adományozott háromszor is 550 rhf.- ot a mv.-i kórház számára. A Vártemplom szószéke és úrasztala az ő költségén készült (1841). Kiváló matematikus, humánus gondolkodó, sajátosan eredeti kutató elme volt. – F. m..: Die Schpiegel-Schreibe. (A tükörtárcsa) Ein neues catoptrischen Instrument zur Messung terrestrischer Winkel und Bestimmung der Sonnenhöhen (Wien, 1817).
– Irod.: Deé Nagy Anikó 1997, 2007; Gudenus; Gyászjelentő; Időtár 1; Levéltári gyászj.; Nemes Gyula: A marossárpataki Teleki kripta értékeit mentik (Központ, 2016. jún. 2–8.); Pál-Antal 2009; Sáromberke; Szotyori; Új Élet (16. sz. 1970); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).