TELEKI József, széki gr.

Megosztás:

Huszt, 1738. dec. 21, † Szirák, 1796. szept. 1. (Sófalvi János gernyeszegi lelkész szerint 1796. okt. 9.-én halt meg): koronaőr, főispán, a pécsi tankerület igazgatója, cs. k. kamarás, v.b.t.t., könyv- és műgyűjtő, író. – T. László (1710–1778) főkormánytanácsos és Ráday Eszter (1716–1764) fia. Felesége királyfalvi Róth Johanna v. Janka (1741–1814). Gyermekei: László (1764–1821), István (†1785), Janka br. Prónay Sándorné, József (1777–1817). – Losoncon tanult (1745–), majd magánnevelők képezték (1748–53), 16 éves korában Bod Péternél tanult Magyarigenben filozófiát, teológiát és históriát (1754–56). A bázeli egyetemet két unokatestvérével T. Ádámmal és T. Sámuellel hallgatta, majd a leydeni egyetemeken politikát, matematikát, archeológiát, építészetet és művészeti ismereteket tanult (1759–60), felvilágosodás eszméinek hirdetője. Nagyszabású külföldi utazásai során bejárta Svájcot, Hollandiát, Németo., Franciao.-t, és átalában a külföldi tudósok, udvarok és nagy emberek ismerék őt. Visszatért Bécsbe (1761), később Teleki Lajossal és Cornides Dániellel Olaszo. és Németo.-ban tett utazást (1768). Utazásairól naplót vezetett. Az Erdélyi Királyi Tábla bírája (1767–), a mv.-i Kir. Tábla ülnöke (1766, 1781); Mv.-en polgári esküt tett (1771); a mv.-i Ref. Koll. főgondnoka (1772–96), Baráti kapcsolat fűzte Kovásznai Sándorhoz. Protestáns létére a pécsi főiskola kerületi igazgatója, Békés megye főispáni helytartója (1782) és ugyanazon évben Ugocsa megye főispánja; az országgyűlésnek egyik legtekintélyesebb tagja (1790–91); a ref. zsinat elnöke (1791); v. b. titkos tanácsossá (1792), végül a m. szent korona őrévé lett (1795). A Dunamelléki Ref. Egyházker. főgondnoka. Részt vett a m. és erdélyi protestánsok II. Józsefhez intézett beadványának szerkesztésében, amelyben vallási toleranciát kérnek az uralkodótól (1781). Tulajdonába volt a mv.-i Köpeczi-Teleki ház, amit átépített. Folytatta a gernyeszegi barokk kastély építését, melyet apja T. László kezdett el a romos régi várkastély lebontása után (1778–95). A kastély kertjének elrendezésével is foglalkozott, fiával T. Lászlóval kertészt szerződtetett, a kert terve (1792) ma is ismeretes, voltak ott halastavak, vizesárkok, malom, pajták, gyümölcsös, konyhakert, jégverem, majorház- és udvar, veteményespince, díszkert, virágágyak, virágház. Az ő és felesége Roth Johanna adományából épült fel a gernyeszegi ref. templom tornya (1794–95). A Teleki családban generációkon keresztül élt a könyvgyűjtés divatja. Könyveinek egy részét örökölte, majd gyarapította külföldi tanulmányútja során, valamint hazatérve mások által formált állományokat vásárolt meg, másrészt ő maga saját olvasási igényének megfelelően szerezte be. Mv.-en a Köpeczi-Teleki házat apjától örökölte, ott helyezte el 1763) a Szebenből átszállított értékes könyvtárát, állattani múzeumát, ásványtani gyűjteményét, valamint matematikai és fizikai eszközökből álló szertárát. A könyvtár (1763–96) teljes egészében T. József szerzeménye – 1657 mű 2777 kötetben, a Cornides Dániel által készített katalógus szerint (1782). Cornides Dániel halála (1787) után megvásárolta gazdag oklevél- fölirat- és éremgyűjteményét. A mv.-i könyvtárnak volt egy m. részlege is, az Erdélyi M. Théka (378 mű 413 kötetben). Múzeuma első volt Erdélyben. Halála után gyermekei örökölték könyveit, feltételezhető, hogy Erdélyben maradtak és így ma valamelyik gyűjteményben lappangnak darabjai. Támogatta a természettudományok oktatásának korszerűsítését a mo.-i és erdélyi prot. iskolákban. Tudósok mecénása volt: ő segítette Getse Dánielt, akinek fedezte a pesti orvosegyetemen tanulmányi költségeit. Egy francia értekezése, kinyomott alkalmi latin és m. beszédei, nővére halálára írt versei, kéziratban maradt dolgozatai stb. őt a tudósok és írók sorába is emelte. Versei a M. Hirmondóban és az Orpheusban jelentek meg. Naplója értékes művelődéstörténeti forrás. – F. m..: Essai sur la foiblesse des esprits-forts (Leiden, 1760; Amszterdam, 1761, 1762; Ausbourg, 1762); Atya-fiúi barátságnak oszlopa (költ.; Kv., 1779; újabb kiad. Pest, é. n.); Mélt. L. B. Orczy Lőrincz úrnak mint kir. commissarius-nak Nagy-Szőlősön Mindszenthavának 15. napj. 1782., Mélt. Sz. T. J. úrnak N. Ugocsa vármegye főispáni hivatalába lett beiktattatása alkalmatosságával elmondott beszéde a gróf T. J. úr arra tett feleletével együtt (Pest, é. n.); Orationes occasione inaugurationis illustrissimi domini S.R.I. Iosephi Teleki de Szék S.C.R. et ap.ost. maiestatis camerii in supremi comitis offici administratorem inclyti comitatus Bekesiensis ad status et ordines habitae in oppido Gyula die 15. maii 1782 (Pestini, 1782); Oratio, quam… dum supr. regii studiorum directoris munus per introductionem Academiae Quinque-Ecclesiensis auspicaretur… (Pest, 1784); Mélt. R. Sz. B. gróf széki T. J…. Ugocsa vármegye főispánnyának… Nagy-Szőlősön… folytatott beszéde (Pest, 1789; Orpheus, 1790); Sermo, quem… in frequentissimo om-nium Regni Hungariae Statuum et Ordinum… (H.n., 1791); Basel anno 1760. NachdenTagebüchern der ungarischen Grafen Joseph und Sámuel T. Kiad. Otto Spiess (Basel, 1936); La cour de Louis XV. Journal de voyage du comte J. T. Kiad. Tolnai Gábor (Bp.-Paris, 1943); Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában: T. J. utazásai 1759–1761 (kiad. Tolnai Gábor; Bp., 1987).
– Irod.: Benkő József: Transilvania (Vindobonae, 1777–78); Bicsok–Orbán; Biró József; Biró: A gernyeszegi Teleki kastély (Bp., 1938); Bónis Johanna: T. J. (M. múz. arcképcsarnok. Bp., 2002); Castellum Értesítő (2000, 3. sz.; 2001. 6. sz.); Deé Nagy Anikó: Mv. könyves múltjából = Mv. történetéből; Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában: T. J. utazásai 1759–1761 (kiad. Tolnai Gábor; Bp., 1987); F. Csanak Dóra: Teleki József könyvtára. Irodalom és felvilágosodás (Bp., 1974); F. Csanak Dóra: A naplóíró T. J. (Erd. Múz., 1993); Fazakas István 2003; Fekete; Fogarasi; Gudenus; Időtár 1; Jakó Klára: A peregrináció irodalmáról (Tolnai Gábor: Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában – Teleki József utazásai); Keresztes Gyula: Köpeczi-Teleki Ház (Nú., 1990. márc. 24.); Keresztese Gyula: A hajdani Mv. 4.: A város régi épületei (Nú., 1995. okt. 14.); Kilyén Attila: Templomaink – lámpásaink (Nú., 1997. dec. 18); Koncz; Krón. Füz. (1939. 4/9); K.L. Műv. tört. tan. 2.; Kovásznai; Krousché, Emil: Gr. Teleki József élete és művei (Bp., 1928); Magyaro. Közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezeréves kiállítás eredménye, 5. köt. (Bp., 1897–98); Málnási László: Recentissima indigenatio (Szeben, 1762); Maros – műemlékek; Nagy Iván; Nagy-Bodó Tibor: Az erélyi barokk építészet legszebb alkotása: a gernyeszegi Teleki kastély (Krónika, 2016. jún. 23.–29.); Pál-Antal 2009; RMK III /18. sz.; Sámuel Aladár: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei (Bp., 1899); Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink a XVIII. században (Bp., 1939); Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007); Teleki Sámuel peregrinációs naplója; Tolnai Gábor: Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában – Teleki József utazásai (1759–1761). Tóth Áron: Építészeti megjegyzések gr. T. J. útinaplójában. = Táguló horizont; ÚMÉL, Veress Endre: Vechi istorici unguri si sasi despre istoria romanilor (Scrisori inedite) (Buc., 1929); Wéber György: A világtörténet tankönyve 5. (Pest, 1869).